Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 16. kedd, őszi ülésszak 25. nap (343.) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - MÉCS IMRE (SZDSZ)
1745 De más mocskos eszközöket is alkalmaztak. Tudok hat barátomról, akinek — istenem, emberek vagyunk és férfiak — , szerelmi viszonyát használták fel zsarolásra, a legmocskosabb fényképeket kész ítették róla és azzal kényszerítették. Sírva jött hozzám elmondani. Másokat kisebb anyagi ügyek miatt zsaroltak meg. Még '86ban is beszerveztek a környezetemből egy feltaláló társat, aki kisiparos volt, és akit azzal zsaroltak meg, hogy visszavonatják a k isipari engedélyét, és olyan adót akasztanak a nyakába, amit nem tud kifizetni. A szerencsétlen aláírta, és utána szégyenkezve jött elmondani. De — és itt most már befejezem — , má sodszor akkor akartak beszervezni, amikor életben maradtam és életfogytiglani börtönre változtatták az ítéletemet. Szerencsére akkor is ellen tudtam állni. De megint azt tudom mondani, ami a miatyánkban van, hogy bizony "ne vigy minket a kísértésbe". Nagyo n sok ember, aki szorult helyzetbe került, vagy féltette a családját, vagy nem adtak útlevelet külföldön élő beteg gyermekéhez, kétségbeesésében aláírt. Ezeknek az embereknek mindmind más az erkölcsi megítélése, és valóban nem vehetjük át Isten szerepét, és nem ítélhetjük meg ezeket. Tehát egy ilyen törvénynek semmiképp sem szabad erkülcsi megítélést tartalmaznia, hanem nagyon pragmatikusan, más rendezőelvek alapján kell működnünk. Ezek pedig, hogy menynyire alkalmas egy olyan személy politikusi pályára, a ki ilyen tevékenységet vállalt, vagy ilyen tevékenységet irányított, vagy ilyen tevékenység eredményét felhasználta. Mert arról is beszélni kell, hogy azok a politikusok, azok a vezetők, akik ezeket a jelentéseket használták, olvasták, bizony szintén felel ősek ezekért a dolgokért. De az ő esetükben egyértelmű a választópolgár számára, hogy ők ezeket a tevékenységeket irányították vagy ezeknek az eredményét felhasználták. Tehát amikor ott ültünk az ellenzékikerekasztaltárgyalásokon, tudtuk, hogy lehallgatjá k a beszélgetéseinket, hiszen — gondolom — voltak ott III/IIIas ügynökök is, akik élőszóban vagy jelentés formájában számoltak be róla. Másnap, amikor szemben ültünk a hatalom képviselőivel, akkor bizony láttam, vagy látni véltem a szemükön, hogy tudják, mi mit beszéltünk, tudják, hogy mi volt az, amiben megegyeztünk. Ennek ellenére nem tudták megállítani a folyamatot. Valójában erkölcstelen eszközöket használtak, és mégsem vagy éppen azért nem értek el célt. Úgy gondolom, hogy az ő felelősségüket sem lehe t kikerülni. De itt lényegében arról van szó, hogy a választópolgárnak, aki megbíz valakit a képviseletével, áthárítja, átruházza, átadja a saját döntési jogkörét, joga van tudni, hogy kinek adja ezt oda. Joga van tudni, és úgy gondolom, ebből kell kiindul ni. Amíg egy pártvezetőről, de még egy pufajkásról is tudni lehet, hogy ő az volt — s vannak, akik ezt nem is tagadják — , akkor a választó szíve joga, hogy rá adjae szavazatát vagy sem. De arról senki nem tud, amikor a mi baráti körünkről van szó, amikor azokról van szó, akik beférkőztek a bizalmunkba és visszaéltek vele. Vajon alkalmase egy ilyen személy arra, hogy politikai pályát fusson be? Ezt csak a választó döntheti el, nem mi, a választó pedig csak akkor tudja eldönteni, ha tudja, hogy az a jelölt, akire a szavazatát adja, az ilyen tevékenységet nem végzett vagy végzett, de annak ellenére rá adja a szavazatát, mert szuverén módon dönthet, nem befolyásolhatjuk, nem korlátozhatjuk a választó ilyen irányú jogát. Úgy gondolom, ez lehet az egyik rendezőe lv, ennek az ellenőrzésnek vagy tisztaságvizsgálatnak ez lehet az egyik célja. A másik célja, amit már többen kifejtettek, a politikai munkára való alkalmasság kérdése. Márpedig alkalmase egy olyan személy politikai pályára, aki bármikor zsarolható? És — ahogy ezt is többen kifejtették — nem lehet pontosan tudni, hogy ezek az anyagok hova kerültek el, hiszen az elbocsátott légió nagyszámú tagja is vihetett haza dossziékat és eldughatta azokat. Nem lehet kizárni azt, hogy különböző kémszervezetekhez, inform ációs szervezetekhez jutottak ezek az anyagok, és bármikor zsarolhatják a politikusokat. Ebben az esetben ez a politikus nem alkalmas, nem tud dönteni a választói vagy kormánya nevében, vagy annak a testületnek a nevében, amelyik őt megbízta. Tehát ilyen s zempontból is fontos ezt tudni. Tehát lényegében egy előzetes tisztaságvizsgálat volna a jó, ahol az illető hozzájárulásával meg lehetne vizsgálni a múltját és meg lehetne vizsgálni, hogy a múltjában voltake olyan momentumok, amelyek alkalmatlanná teszik a politikusi vagy köztisztviselői pálya elvégzésére. Úgy gondolom,
