Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 15. hétfő, őszi ülésszak 24. nap (342.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - GAÁL GYULA (SZDSZ)
1725 4. az idén elkezdett önkormányzati beruházások jövő évi folytatásához szükséges céltámogatási keretek biztosítása, és végül 5. környezetvédelmi feladatok hatékonyabb ellátásá ul szolgáló javaslatok. A módosító javaslataink összesen több mint 90 milliárd forintnyi előirányzatot érintenek a költségvetésben. Engedjék meg, hogy nagyon röviden érintsem ezeket annak érdekében, hogy világossá váljon, hogy ezek a különböző, szabad demo krata képviselők által benyújtott indítványok hogyan függenek össze egy rendszerré, és hogyan alkotják azt a gazdaságpolitikai javaslatköteget, amivel a Szabad Demokraták Szövetsége ebben a vitában fellép. A vállalkozás- és beruházásösztönzé sre 20 milliárd forint adócsökkentést és 4 milliárd forint kiadásnövekedést javasolunk. Egyrészt a bankbetétek kamatait és más megtakarítási formák hozamait érintő forrásadók kulcsának 20%ról 10%ra csökkentéséről van szó, mint ezt az előbb említettem. Má srészt javasoljuk, hogy a beruházásokhoz kapcsolódó társaságiadókedvezményt ne csak a 100 millió forintot meghaladó alaptőkéjű vállalkozások kaphassák, hanem a kisebbek is. Továbbá a kedvezmény a feltételek teljesítése esetén automatikusan járjon, ne a Ko rmány egyedi döntése alapján. Ezen túlmenően javasoljuk a kisvállalkozások hitelfelvételét segítő kisvállalkozói garanciaalap támogatásának 4 millió forintos növelését. A Kormány javaslata szerint ez az alap csak privatizációs bevételekből részesedne. Azt gondolom, indokolt, hogy egy másik lábat is megteremtsünk neki a privatizációs bevételek bizonytalanságára tekintettel. A közalkalmazotti törvényben meghatározott béremelés fedezetének biztosítása azt gondolom, hogy elkerülhetetlen. Egyszerűen nem lehetség es olyan eljárás, amely másfél évnyi, törvényben biztosított hitegetés után azt mondaná a közalkalmazotti körnek, hogy tévedtünk, vissza a babaruhát, és nem kívánjuk kifizetni. Ha pedig a Kormány vállalja és elfogadja azt, hogy nem lehet megkerülni a közal kalmazotti bérek rendezését — ahogy erről a közalkalmazotti törvény rendelkezik — , akkor ennek egyetlen normális megoldási módja, ha a fedezetét maga a költségvetés állja. Bármilyen más megoldási technika azzal járna, hogy végül is nem lenne fedezete kifiz etni a közalkalmazotti körnek ezt a jövedelemnövekedést, és munkaügyi perek tömegére kerülne sor egyrészt. Másrészt pedig végül is a költségvetésen csattanna, csak más formában — adósságnövekedésben és annak finanszírozási problémáiban — jelentkezne a köve tkező években. Az önkormányzatok működési mozgásterének bővítése érdekében javasoljuk egyrészt a személyi jövedelemadó önkormányzatoknál maradó hányadának 30ról 35%ra való növekedését, és a meghatározott szintet el nem érő, valamint a városi önkormányzat oknál az egy lakosra jutó személyijövedelemadókiegészítés 20%os emelését. Javasoljuk másrészt az önkormányzatoknak a központi költségvetés által az oktatáshoz és a szociális ellátás főbb területeihez kapcsolódóan adott normatív támogatások növelését körü lbelül 15 milliárd forintos összegben. Továbbá a településüzemeltetési támogatás lakosonkénti normatívájának felemelését. Ezek a javaslataink egyúttal nyilvánvalóan szolgálják az előbbi pontban említett közalkalmazotti bérrendezés fedezetét is, hiszen a kö zalkalmazottak nagy része az önkormányzatoknál dolgozik, az önkormányzatok jelennek meg velük szemben munkaadóként. Tehát az önkormányzati támogatások növelése fedezetet kíván nyújtani arra, hogy az önkormányzatok eleget tudjanak tenni a törvényi kötelezet tségeiknek. Környezetvédelmi jellegű indítványainkban elsősorban értékmentésre helyeztük a hangsúlyt. Javasoljuk az erdészeti alap fokozott támogatását, amely legalább az erdők pusztulásának megfelelő mértékű felújításokra lehetőséget adna. Egyébként erre nemzetközi egyezmény kötelezi Magyarországot.
