Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 13. hétfő, őszi ülésszak 3. nap (321.) - A vasútról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK(Szűrös Mátyás): - KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ)
171 javu l, akkor nőhet a szállítandó termékek mennyisége. Ezt mutatja egyébként az is, hogy az utóbbi időben talán mintha nőne az iparvágányok iránti igény is. Feltehetően javítani fogja a vasúti teherszállítás jövedelmezőségét az, hogy csökken a különbség a közút i, illetőleg a vasúti teherszállítás ára között. Gondoljunk itt arra is, hogy a HTOfelhasználás megszigorítása bizonyos mértékig máris megdrágította a közúti fuvarozást. Ez a téma egyébként bizonyos mértékig kapcsolódik a területfejlesztéshez is, amit mos t tárgyal a Parlament. Jó lenne, ha elgondolkoznának azon, tisztelt képviselőtársaim, hogy nagyon sok település nehezen heverte ki azt, hogy az iskolát megszüntették az adott településen, a postatörvény végrehajtása során fennáll annak az esélye, hogy a po sta is megszűnik a kistelepülésen. Nem volna szerencsés, ha esetleg a vasúti közlekedés is háttérbe szorítaná ezeket a kistelepüléseket. Végezetül kérem képviselőtársaimat, hogy a felsorolt módosító indítványokat támogatni szíveskedjenek. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK(Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Kiss Róbert képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Dr. Kiss Róbert (SZDSZ) KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim é s Uraim! A vasutak jelenlegi struktúrája másfél évszázad alatt fejlődött ki, amelynek során mind nagyobb önellátásra törekedett. Úgy látszott, hogy az üzemeltetés is így gazdaságosabb. A vasúti pályák építésére és fenntartására, a vasúti létesítmények épít ésére saját építőipari üzemeket, a járművek javítására saját járműjavító üzemeket, az új járművek gyártására vasúti járműgyártó vállalatokat hoztak létre, önálló egészségügyi hálózatot létesítettek. Mindezek ugyanakkor hosszabb távon igen bonyolult vállala ti struktúrát eredményeztek, amely igen kiterjedt igazgatási apparátust igényelt. A vasút szervezete meglehetősen elbürokratizálódott. Egyre kevésbé tudtak alkalmazkodni a változó követelményekhez. A vasút az utóbbi évtizedekben egyre inkább hanyatlani kez dett. A személy- és áruforgalom jelentős részét át kellett engedni a konkurens közlekedési ágaknak, elsősorban a közúti közlekedésnek. A közúti közlekedési vállalatok jelentős előnyre tettek szert a vasúttal szemben, mivel a közúti pályahálózatot az állami építés tartja fenn, a vállalatoknak, a vállalkozóknak csak a szállítással összefüggő üzemeltetési, kereskedelmi munkát kell végezni. Különösen a kis közúti közlekedési vállalatok igen alacsony rezsiköltséggel tudnak dolgozni. A közlekedési ágak közötti re ális versenyt nem teszi lehetővé, ha a vasút költségeibe a pályaépítés és fenntartás költségeit is beszámítjuk, a közúti közlekedés esetében pedig nem. A fentiekből belátható, hogy szükség van a vasút szervezetének átalakítására, a nem alaptevékenységet v égző vállalatok és intézmények leválasztására, áttekinthető profilú vállalatok létrehozására. Ennek ellenére az átalakítást szolgáló törvényjavaslat súlyos kérdéseket vet fel. Mivel elsődleges célja — gazdasági megfontolásból — a MÁV átalakítása, ezért els ősorban azt kellett megvizsgálni, hogy a javasolt átalakítással a MÁV üzemvitele gazdaságosabbá tehetőe. Az átszervezés alapelveivel egyet lehet érteni. Ez a liberális gazdaságpolitikával és gondolkodással összhangban van, de az előterjesztésben súlyos hi ányok mutatkoznak. A MÁV mindkét ágazata, a pályavasút és a vállalkozóvasút egyaránt rendkívül leromlott állapotban van. Mint ismeretes, a pályavasút jelenlegi állapotának szinten tartása is évente többmilliárdos költségvetési támogatást igényel. A sebessé gkorlátozás a MÁV hálózatának 32%án van érvényben, ennek "eredménye" az, hogy az elmúlt évihez képest az idei vasúti menetrendben a menetidők jelentős mértékben több vonalon meghosszabbodtak. Ami a fejlesztést illeti, például a 160 kilométer/órás sebesség re alkalmas pálya fenntartási költsége körülbelül kétszerese a 100 kilométer/óra sebességre alkalmas pályának, és az építési költségeknél is hasonló arányokkal számolnak. A leendő vállalkozóvasút gördülőállománya
