Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 15. hétfő, őszi ülésszak 24. nap (342.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - FEKETE GYULA, DR. (MDF)
1691 érkezni. Ebben a helyzetben már csak további szépséghibának tekintem, hogy a kérdésben elsősorban érdekelt költségvetési bizottság közben ülésezik, tehá t ők sincsenek a teremben. Ezért javaslom, hogy a vitát függesszük fel mindaddig, amíg ez a vita a megfelelő komolyságot meg nem kaphatja, és a törvényhozás munkáját ezzel lehetővé nem tesszük. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Kö zlöm képviselőtársaimmal, hogy az Országgyűlés nem határozatképes, úgyhogy az ügyrendi javaslatot most nem tudjuk megszavaztatni. Tehát folytatjuk az általános vitát. (Derültség. — Közbeszólás a bal oldalon: Elnök úr saját hatáskörében. — Dr. Török Ferenc: Saját hatáskörben.) Közlöm képviselőtársaimmal, hogy a költségvetési bizottság értesítve lett, tehát ők itt lesznek, nemsokára megjelennek. (Dr. Török Ferenc: Nem lesznek itt, onnan jöttünk.) Megadom a szót dr. Fekete Gyula képviselőtá rsunknak, a Magyar Demokrata Fórum részéről. FEKETE GYULA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési politika iránt érdeklődő választópolgárok, közgazdászok az elmúlt hónapban gyakran föltették nekem a kérdést: mértéktelenül soke, példátlanul nagye a költségvetés hiánya a bruttó nemzeti termékhez viszonyítva; létezike olyan párt vagy politikai erő Magyarországon, amelyik egyensúlyba tudná hozni az államháztartás bevételeit és kiadásait; elfogadhatóe a 330 milliárdos hiány; nem szorítjae ki túlságosan a hitelszférából a vállalatokat a hiányt finanszírozó államkötvény és kincstárjegy? Mindhárom kérdésnek a megválaszolásán az elmúlt évtizedekben elméleti közgazdászok ezrei dolgoztak, és az utóbbi évek kutatási eredményei megenged ik annak feltételezését, hogy a gazdaság mai állapotában, a tulajdonviszonyok mai rendezetlensége közepette, ha nem is helyeselhető, de még megengedhető egy ilyen mértékű hiány jóváhagyása. Esetenként nagyobb bajt okozhat egy kíméletlen, átgondolatlan egye nsúlyt teremtő lépés, mint a jelenlegi hiányba történő beletörődés, belenyugvás. Az 1994re legújabban tervezett 330 milliárdnyi költségvetési hiány a bruttó hazai termék mintegy 8%át teszi ki. Ha áttekintjük a nemzetközi statisztikákat, akkor 1993ben ho zzávetőleg ugyanilyen arányú hiánnyal zárta az előző évi állami költségvetést a kanadai, spanyol vagy belga kormány, mintegy 9%os deficitet kellett elkönyvelnie a finn államnak, és 1214%os hiányt az olasz és a görög költségvetésnek. 6 és 8% közötti hián nyal zárta az évet a holland, a svéd, az ausztrál, a brit és az amerikai szövetségi költségvetés. A felsorolással pusztán érzékeltetni kívántam, hogy Magyarország helyzete nem kirívó, nem annyira katasztrofális, ahogyan ezt néhány, a költségvetési vitáról tudósító újságcikk beállítja. Ugyanakkor míg egyik oldalról hízelgő lehet számunkra, hogy léteznek hozzánk viszonyítva lezserebb, lazább költségvetést végrehajtó, nagyobb hiányt produkáló országok, más oldalról azonban magunkban tudnunk kell, el kell ismer nünk, hogy ezen fejlettebb országokban a fölös pénz jobban felszívódik a szélesebb gazdálkodó, a szélesebb polgári rétegben, mint Magyarországon. Mentségünkre is szolgálhat, hogy 810%nyi deficit másként oszlik el egy kevésbé újraelosztó típusú gazdaságba n, és másként Magyarországon, ahol a bruttó hazai termék 6365%át újraelosztja az államháztartás. Például arányában a mi költségvetési hiányunk érvényesül Kanadában vagy NagyBritanniában, ahol jóval alacsonyabb mértékű a GDP újraelosztása az államháztart áson keresztül, csak mintegy 4245%os. (17.30) Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy ezekben az országokban durvább, erőteljesebb az állami beavatkozás a pénzügyi folyamatokba, mint nálunk, hiszen az államháztartás bevételei és kiadásai között nagyobb a rés. Olaszország esetében meg kell említenem, hogy az elmúlt két évtized szinte valamennyi évében a költségvetés hiánya elérte vagy meghaladta a bruttó hazai termék 10%át. Ilyen
