Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 15. hétfő, őszi ülésszak 24. nap (342.) - Határozathozatal a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A gázszolgáltatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - PETRENKÓ JÁNOS (független)
1685 Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot elfogadásra javaslom. Mielőbb elkészítjük az általam említett problémákkal kapcsolatos módosí tó indítványokat, és azokat a Ház elé terjesztjük. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. További vezérszónoki halasztás miatt most megadom a szót a független képviselők vezérszónokának, Petrenkó János képviselő úrnak. Felszó laló: Petrenkó János a független képviselők részéről PETRENKÓ JÁNOS (független) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mivel a képviselőtársaim előttem már nagyon sok kérdést érintettek, ezért én a javaslat pozití vumaival nem foglalkozom. Észrevételeimet jobbító szándékkal teszem meg. Nagyon nagy várakozással tekintettünk e törvényjavaslat elé, mivel a gazdaság jelentős területeit öleli föl, és mind a szakmai, mind a beruházói és fogyasztói részről egyaránt fontos. Véleményünk szerint azonban e törvénytervezetet meg kellett volna előznie az energetikai kerettörvénynek, amelyből levezetésre kerülhettek volna az egyes energiaféleségekről szóló törvények. Ezért fordulhatott elő az, hogy várakozásainkkal ellentétben a j elenlegi törvénytervezet nem adott teljes körű megoldást az eddig fölmerülő problémákra. Egyes részei egy törvény végrehajtási utasításához hasonlóan részletesen vannak kidolgozva, más részei viszont hiányosak, elnagyoltak, egyéb jogszabályokra, még meg ne m született miniszteri rendeletekre bízza az igen fontos részletek megoldását. A törvénytervezet az új magyar bányatörvényre való tekintettel a gázenergiavertikum csak egy szegmenséről szól, és nem foglalkozik olyan jelentős tényezőkkel, mint a földgázkut atás és a bányászat, a távvezetéki szállítás, a föld alatti tárolás, valamint a propánbután gáz forgalmazása. A gáztörvény szükségességét senki nem kérdőjelezi meg, viszont úgy létrehozni a törvényt, hogy az a piaci viszonyok érvényesítését nem biztosítj a, azt nem lehet támogatni. A távvezetékes gázszolgáltatás monopolhelyzetet képez, így piaci eszközökkel nem vagy csak részben befolyásolható, a fogyasztók kiszolgáltatottak. A privatizációt nem lehet nyomokban sem megtalálni. Ezért olyan törvényt kellene készíteni, amely alapul szolgál a gázszolgáltatás privatizációjához, a költség, értékarányos árrendszer távlati bevezetéséhez, a fogyasztók és a befektetők érdekének védelméhez úgy, hogy az állami ellátási felelősséget érintetlenül hagyja. A legrendezetle nebb kérdés, amelyre e törvényjavaslat szinte csak érintőlegesen tér ki, a gázár- és a gáztarifarendszer. (16.40) Ennek világos és egyértelmű rendezése igen fontos feladat a befektetők és a fogyasztók szempontjából egyaránt. Ugyanígy nem megnyugtató a java slatnak a magyar fogyasztói érdekvédelemre vonatkozó része a Magyar Energiahivatal keretein belül, mert az ipari és kereskedelmi miniszter által létrehozott, az irányítása alá és a költségvetésbe tartozó szervezet nem tudja hivatalból és a törvényjavaslatb an leírt módon a fogyasztói érdekeket védeni. Ezt csak abban az esetben lehetne biztosítani, ha az érdekképviseletek számára a javaslat olyan helyzetet teremt, hogy egyenlő partnerként tudnak együttműködni. Ez történhet úgy, hogy mindazok az információk, a melyek a fogyasztói érdekeket érintik, folyamatosan a rendelkezésükre állnak, és az Energiahivatal igazgatóságába megfelelő számú küldöttet delegálhassanak. A fogyasztói érdekvédelem körébe tartozik a sokak által és sokat vitatott hálózatfejlesztési hozzáj árulás, amelyet a tervezet továbbra is fenntart. Ami bizonyos esetekben elfogadhatónak tűnik, az a fogyasztói hozzájárulás hivatal által szabályozott mértéke. Egyáltalán nem fogadható el, hogy
