Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 15. hétfő, őszi ülésszak 24. nap (342.) - Határozathozatal a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A gázszolgáltatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - JUHÁSZ PÉTER, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
1684 Magyar Energiahivatalra. Ha eredetileg aláírt egy minimum alaptőkét, az alá a szolgáltató később sem mehet. Minden p arlamenti párt részéről eddig elhangzott, hogy rendkívül fontos lenne a gázszektorban a privatizáció. (16.30) A privatizációnak viszont az egyik legfontosabb feltétele, hogy a tőkét befektetni vágyó tisztában legyen azzal, hogy milyen lesz az árképzési ren dszerünk. És ez a biztonság annál nagyobb, minél magasabb szinten van szabályozva, és természetesen úgy ítélem meg, hogy ezt törvényi szinten kellene szabályozni. A törvény az árképzés feladatát kormányrendeletre utalja. A privatizációnál szeretnék felvetn i egy gondolatot, nevezetesen azt, hogy, sajnos, a lakosság körében egyre nagyobb azoknak a száma, akik nem képesek befizetni a gázdíjat. Nyilvánvaló, hogy elég sokan kívánnak a privatizáción keresztül gyorsan meggazdagodni, kis társaságok is, kis tőkeerőv el rendelkező társaságok. A kérdés az, hogy a gázszolgáltatás biztonságát nem fogjae veszélyeztetni, hogyha ezek a kis tőkeerővel rendelkező társaságok egyre nagyobb mértékben találkoznak azzal a problémával, amit az előbb említettem, hogy nem képesek kif izetni a gázszolgáltatás díját. Szeretném fölhívni arra a figyelmet, hogy a törvényjavaslat úgy szól, hogy a gáz árának tartalmaznia kell a rekonstrukcióra fordítandó költséget és a fejlesztésre fordítandó költséget is. Sajnos, jelen pillanatban a gáz ható sági ára ezeket a költségeket nem tartalmazza, és mint ahogy előttem több hozzászóló is említette, ha a fölmerülő költségekkel arányos árat kívánunk létrehozni, és az előbbi szempontot is be akarjuk építeni az árba, akkor körülbelül háromszorosára kellene felemelni a gáz árát. Itt elsősorban a lakosságra gondolva, ez oly mértékű terhet jelent a társadalomra, hogy ezt jelen pillanatban nem lenne képes elviselni. A Kereszténydemokrata Néppárt teljes mértékig egyetért azzal, hogy a társadalmat jelen pillanatba n nem szabad ily mértékű áremeléssel terhelni, de a törvényben mindenképpen rögzíteni kellene az elkövetkezendő öthat évre, hogy hogyan kívánjuk az árainkat alakítani, hiszen — mint ahogy az előbb már említettem — akik a privatizációban érdekeltek, csak e gy ilyen biztos fogódzópont segítségével tudják elkészíteni gazdasági számításaikat. Az önkormányzatok egyébként 1981 óta és különböző társaságok, vállalkozók jelentős mennyiségben létesítettek gázszolgáltatáshoz hálózatokat, és ez a piac nagyon fellendült . Az önerős létesítések megsokszorozódtak. Most az eddigi létesítők elvesztenék jogukat, a gázszolgáltatóknak viszont nincs tőkéjük. Ezt a megjegyzést azzal kapcsolatban teszem, hogy a törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a jövőben csak a gázszolgáltató k lesznek jogosultak gázhálózat építésére. Kérdés az, hogy a jelenlegi, kis tőkével rendelkező gázszolgáltatók vajon fogjáke tudni tartani azt az örvendetes fejlesztési ütemet, amelyet jelen pillanatban önkormányzatok és különböző társulások, vállalkozók megteremtettek. A törvényjavaslat szól a hálózatfejlesztési hozzájárulásról. Ebben az évben már részben rendeztük a hálózatfejlesztési hozzájárulás kérdését, hiszen mind az önkormányzatok, mind az egyéni személyek, akik pénzüket fektették ilyen létesítmény ek kialakításába, részvénnyel tulajdonosaivá váltak a létesítményeknek. Viszont a nyáron megalkotott törvény csak szeptemberig rendezi ezeknek a tulajdonviszonyoknak a kérdését, a törvényjavaslat javaslatot tesz arra, hogy két éven belül a gázszolgáltatókn ak kötelező megvenni azokat a létesítményeket, amelyeket nem gázszolgáltatók hoztak létre. A kérdés az, hogy erre milyen technikát alkalmazzunk. Lehet, hogy talán az lenne a megoldás, ha nem a lakosság és az önkormányzat hitelezne a szolgáltatóknak, hanem a szolgáltatók erre hiteleket vennének föl, és minél előbb a lakosság részére kifizetnék ezen létesítmények költségeit.
