Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 9. kedd, őszi ülésszak 23. nap (341.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - DARÓCZY ZOLTÁN, DR. (MSZP)
1660 DARÓCZY ZOLTÁN, DR. (MSZP) Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ország gyűlés! Albert Camus világhírű regényének, A pestisnek van egy részlete, amelyet szabadon szeretnék elmondani. Arról van szó, hogy Oránban, ahol pestis üt ki, benn marad néhány párizsi, többek között egy újságíró, aki szeretne kijutni a zárt városból. … mo ndja azt, hogy felkereste Orán közigazgatási szakembereit, legjobb szakértőit Oránnak, bankárokat, déligyümölcskereskedőket, a bor exportjával és importjával foglalkozókat. Kiváló emberek voltak. Beszélt jogtudósokkal, akik ismerik a peres eljárásokat. Ta lálkozott más, a szakmájukat kiválóan művelő emberekkel, akik igen kiváló helyeken szereztek diplomát, és ráadásul mindannyian még jóindulatúak is voltak. De a pestisről — tisztelt Ház — semmi fogalmuk nem volt. Ha nem lennék megilletődve, akkor azt mondan ám, hogy Magyarországon pestis van és akkor bizonyára sokan megharagudnának rám. Ezért engedjék meg, hogy ez csak egy absztrakciója annak, hogy van probléma. És ne nevezzük pestisnek. De nevezhetjük pestisnek is, ha a pestist a problémával azonosítjuk. Ez számomra nem okoz túlságosan nagy gondot. Akkor nézzük meg már azt, hogy mi, akik itt vagyunk ebben a Parlamentben, különböző diplomákkal, mindannyian — meggyőződésem — jóindulattal próbálunk úrrá lenni azon, ami van, és mégis valahogy az az érzésem, nem é rtünk a pestishez. Nem tudjuk a természetét. Ezt nem lehetett megtanulni sehol, hiszen sehol a világon nincs olyan egyetem, ahol azt tanították volna: hogyan kell kezelni egy ilyen jellegű rendszerváltást. Egy ilyen jellegű gazdasági átmenetet. Nemcsak Mag yarországon, hanem egy régióra kiterjedő csődtömeget. Szeretném hangsúlyozni, isten ments, hogy azt mondjam, hogy ezért most, itt esetleg a Kormány vagy a koalíció vagy a Parlament vagy ne adj' isten, a magyar nép felelős azért, hogy ilyen probléma elé ker ült. Ez egy történelmi adottság. Ez mélyben gyökerező történelmi adottsága az országnak, hogy ide kerültünk. S az, hogy mikor jelentek meg először a patkányok, azt nem tudom megmondani, de egyezzünk meg abban, hogy ezt majd valakik kikutatják, megmondják. De az tény, hogy pestis van. Hogyan lehet kezelni ezeket a problémákat? Én nem vádolok senkit. Mint ahogy nem lehet vádolni senkit sem azért, hogy aszály van, hogy vannak nehéz gondokkal terhelt időszakai családoknak, nagyobb közösségeknek, népeknek, régió knak. Nyilvánvalóan célunk az, ha már ide küldtek bennünket, hogy megpróbáljuk átvészelni ezt az időszakot és valahogy — engedtessék meg — lelket önteni az emberekbe. Azt tapasztalom, hogy nem vagyunk erre képesek. Nem vagyunk arra képesek, hogy azt mondju k: el fog múlni a pestis. Ez számomra idegen dolog, hogy olyan belenyugvóan nézzük ezt az egész dolgot. S nem úgy, ahogy Camus regényében le van írva. Nevezetesen, ott az orvosok, akik kínlódnak ezzel a problémával, tudják, hogy nem tudnak segíteni. Tudják . Mégis felvágják a sebeket, mégis megpróbálnak életet lehelni a városba, bízva abban, hogy egyszer elmúlik. Egyetlen szó van, amivel lehet biztatót mondani: ez pedig a becsületesség. (18.30) Ez le van írva így, hogy a becsületesség. Én azt hittem, hogy a becsületesség nem politikai fogalom, az nem jogi fogalom, az valami morális fogalom, amit esetleg olyan helyen kell keresni, és olyan helyen kell kereskedni ezzel a szóval, ahol nem pénzről van szó, nem erőről van szó, hanem valami másról. Ugyanakkor mégis úgy látom, hogy óriási hiány van ebben a dologban, mert ha mi meg tudjuk győzni önmagunkat egyszer, akkor már van esetleg kisugárzási lehetőségünk, hogy a környezetünket is meggyőzzük arról, hogy csak tisztességes, becsületes politikának van helye. Ezt Bi bó István is mondta, sokkal szebben, mint én, hogy nem lehet tartósan hazudni, tehát nem lehet tartósan kitérni a problémák elől. Úgy látom, hogy a költségvetés, mindaz, amit ez a sokkötetes anyag vagy ennek egy rövidítettebb változata visszatükröz, egy ol yan csapdában tart bennünket, mint a jóslás az időjárásra. Kérem szépen, tegyük fel, az a legjobb időjárásjóslás, amely a legtöbbször eltalálja egy évben, hogy milyen idő van valójában. Akkor — ezt kimutatták matematikusok — a legjobb, legoptimálisabb
