Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 13. hétfő, őszi ülésszak 3. nap (321.) - A vasútról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK(Szűrös Mátyás): - TOMPA SÁNDOR (MSZP)
166 elmondtam, amikor az általános felszólalásoknál megszólaltam — sokak szerint elég keményen — nem ellened, hanem érted tettem… Sajnos, az eddigi módosító javaslatok nyomán sem változott a vélemén yem — legfeljebb csak annyiban, hogy a zavaros egy kicsit még zavarosabbá vált előttem. Amikor szakembereinkkel tárgyaltunk — hoszszan és sokat — , akkor ők megerősítettek ebben. Ilyenformán előrebocsátom, hogy frakciónk továbbra is bizonytalanságban van, t ovábbra is fontolgatja ennek a törvénynek a megszavazását. Miről van itt szó? Engedjék meg, hogy elmondjam ezeket az aggályokat. Lehet, hogy ismételni fogom magamat, de most, a részletes vitában talán egykét gondolatot még keményebben fogok hangsúlyozni. Továbbra sincs tisztázva előttünk a vasút, mert ismétlem: a közlekedési koncepció, aminek meg kellett volna születnie — talán most előkészületben van — , hiányzik. Nincs mire alapozni, tehát… — nem folytatom. Ilyen formában a Parlament előzetes koncepciók n élkül nem döntött a vasút feladatáról, helyéről, a környezetvédelem szerepéről a közlekedés fejlesztésében; nincs meghatározva, hogy a költségvetés milyen arányban vállalja majd a vasút fenntartását és működését — tehát garanciát nem látunk: a tisztelt Ház ra lesz bízva a költségvetési hányados, ami lehet kevés, lehet sok… Ebben az esetben, amikor már most a pályavasút és a vállalkozási, tehát a kereskedői vasút eleve szét lett választva, kérem szépen, itt nagyon nagyok az aggályaink, és nem érezzük a garanc iát, éppen a pályavasút fenntartásával kapcsolatban; ismétlem: a — mintegy a törvényt megelőzve — , a pályavasút és a vállalkozási vasút máris szét van választva. (17.30) A törvény elodázza a vasút és az állam szerződéses kapcsolatát, ugyanakkor a 16 — 17. ci kkely kapcsán — amit leginkább sérelmeztek és sérelmeznek a vasúti dolgozók; igen sokakkal találkoztam vonaton is, egyéb helyeken — mindig azt kérdezték tőlem, hogy mi lesz a kórházaikkal, amelyek a magyar vasutasok fillérpénzein épültek. Ez természetesen ilyen formában kikerül a tulajdonlásból, és a minisztériumnak a felügyelete alá rendeződik, ami nem volna talán baj, de ebben az esetben mi túlságosan is gyorsnak és hamari intézkedésnek érezzük ezt, és a dolgozóink részéről igenis sérelmesnek, és jogosan. Ilyen formában az egészségügyi ellátást sem érezzük kellően biztosítva. A mostani törvény módosításokkal együtt sem változtatott a "rövid gondolkodáson". A közlekedéskoncepció teremtette volna meg azt a lehetőséget, hogy egy nagyon fontos törvény hosszú i dőre időálló legyen — és azt hiszem, ez nem hangsúlyozandó a továbbiakban. Sajnos, ez az igazság. Tisztelt képviselőtársaim! Röviden még egyszer csak annyit, hogy benyújtottuk mi is a módosító javaslatainkat, koncepcionális támogatást nem kaptunk — helyese bben, a koncepcionális módosításainkra támogatást nem kaptunk. Van körülbelül 1011 javaslatunk, ami lábon maradt, és megkapja a támogatást, azonban ezek nem lényegbevágóak. Ilyen formában — újra csak ismétlem — fönntartjuk kételyünket a továbbiakban is. K öszönöm. (Kis taps a jobb oldalon és középen.) ELNÖK(Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Tompa Sándor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. Felszólaló: Tompa Sándor (MSZP) TOMPA SÁNDOR (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtá rsaim! A vasútról szóló 9017es számú törvényjavaslat részletes vitájának a kezdetekor szeretném jelezni, hogy az előttem felszólaló Tóth Sándor képviselőtársam gondolataival nagymértékben egyetértek, és azon ritka pillanatoknak lehetünk részesei, amikor e gy kormánypárti képviselő és egy ellenzéki oldalról szóló képviselő soksok vonatkozásban egyetértésre jutott. Ez pedig — éppen ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán — a vasút sorsát, a vasút jövőjét illető aggódásunk az, ami összehozott bennünket.
