Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 9. kedd, őszi ülésszak 23. nap (341.) - A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásából elkülönített tartalékalap elosztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat vitájának folytatása - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
1649 formában újabb bevételeket szeretne szerezni a költségvetés eléggé feneketlen zsákja számára, amelyek nem hiszem, hogy különösebben befolyásolnák a költségvetési eredményt. Török Ferenc már említette azt, hogy különösen a családon belüli örökléseknél rendkívül nagy terhet jelent az állampolgároknak, hogy az öröklési illetéket ki kell fizetni. Ezt még az sem pótolja, hogy a lakástulajdonnál megmaradna az öröklésnél az eddigi kedvezményes illetékkulcs. Gondoljon bele bárki, hogy ha va lakinek egy közeli hozzátartozója meghal, és például földterület maradt utána — elsősorban a Kisgazdák figyelmét hívnám fel erre a kérdésre — , de egyéb olyan ingatlan után — amelyet a szülő után esetleg a gyerek örököl — sokkal többe kerülne az illeték a m ostani kormányelőterjesztés értelmében, éppen kétszeresére emelkedne. Feltétlenül gondolják meg azt, hogy ennek jelenleg nagyon komoly politikai következményei is vannak. Politikai következményei is vannak, hiszen én még emlékszem egy olyan választási gyű lésre '90ből, amikor a velem szemben ülő MDFes — akkor aktív — képviselő azt mondta, hogy a korábbi parlamentben indítványozta az öröklési illetéknek az eltörlését. Gondoltam, hogy reálisan soha nem fogják tudni keresztülvinni, de ez ott elhangzott. Az e mbereknek nagyon tetszett. Nem sokkal később bevezetett egy kedvezményes illetéket az Országgyűlés, és gondoljanak bele, hogy milyen hatása van annak, ha ezt az illetéket most egyszerre kétszeresére felemeljük, éppen a jelenlegi helyzetben. Én azt hiszem, hogy az egész illetéktörvényelőterjesztés nagyon szerencsétlen. Igazából nem old meg semmit. Olyan többletbevételeket próbál szerezni, amelyek a költségvetési hiány mellett igazából nem sokat számítanak, ugyanakkor pedig az ország közérzetét kellemetlenül érintik. (17.30) Ezért általánosságban az illetéktörvénynek a mostani előterjesztése és ilyen formában való előterjesztése nem jó, rossz. Ezekben az érintett kérdésekben azonban nyomatékosan fölhívom a figyelmüket, hogy kellemetlen politikai feszültségeke t teremthet az, hogy ilyen illetékemeléseket kívánnak bevezetni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Békesi László a Magyar Szocialista Pártból. Felszólaló: Dr. Békesi László (MSZP) BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszö nöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! 13361es sorszám alatt tíz módosító indítványt nyújtottunk be a tárgyalt illetéktörvény módosítási indítványaihoz. Ezek közül a kifejezetten módosító, finomító jellegűeket a bizottsági vitákban a Kormány képviselői is, a bizott ságok is támogatták. Ezeket köszönöm. Ajánlom képviselőtársaim figyelmébe. Úgy tűnik, hogy támogatást kapnak azok a módosító indítványok is, amelyek a lakásforgalom drágításával, és így vélhetően fékezésével kapcsolatos indítványokat kívánják visszakorrigá lni. Közülük Török Ferenc és Szigethy István már többekre utalt. Így nyilvánvalóan lehet számítani a 720 m2es telekhatárkorlátozás elhagyására, az önkormányzati tulajdonban lévő lakásingatlanok illetékterheinek megszüntetésére, illetve az illetékmentessé g fenntartására. Amiért szót kértem, az egyetlen ügy. Azt gondolom, hogy érdemes más oldalról is foglalkozni az öröklési illetékek mértékének emelési javaslatával. Nem egyszerűen társadalompolitikai oldalról, amelyről Szigethy István beszélt, hanem közgazd asági oldalról is. Két összefüggést szeretnék képviselőtársaim figyelmébe ajánlani. Az, hogy a vagyongyarapodás szélsőséges növekedése ma már indokolttá tesz egy erőteljesebb vagyonadóztatást, elfogadható. Azt hiszem, közgazdaságilag is rendben van. Életve szélyes azonban, és óvnám a Házat, hogy vagyongyarapodási adóztatás körében visszacsempészsze a progresszív adóztatást. A vagyonok természetes velejárója és viselkedési formája, hogy a vagyonok piaci értéke — különösen inflációs időszakban — az átlagnál gy orsabban
