Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 9. kedd, őszi ülésszak 23. nap (341.) - A magyar—lett, a magyar—észt valamint a magyar—litván baráti kapcsolatok és együttműködés alapjairól szóló szerződések megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatok együttes vitája - ELNÖK (Szabad György): - JESZENSZKY GÉZA, DR. külügyminiszter: - ELNÖK (Szabad György): - JESZENSZKY GÉZA, DR. külügyminiszter:
1637 ELNÖK (Szabad György) : Szintén visszavonja. Így nincs akadálya, hogy a mai tárgyalási rendünket a két ügyrendi javaslat mellőzésével és az előbbi bejelentéssel ö sszhangban tartsuk. A magyar — lett, a magyar — észt valamint a magyar — litván baráti kapcsolatok és együttműködés alapjairól szóló szerződések megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatok együttes vitája ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlé s! Soron következik tehát a Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság közötti baráti kapcsolatok és az együttműködés alapjairól szóló szerződés megerősítését indítványozó országgyűlési határozat vitája és határozathozatala. Az előterjesztést 12832es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Jeszenszky Géza külügyminiszter úrnak — üdvözölve őt hazatérése alkalmából — , aki a napirendi pont előadója. Dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter, a napirendi pont előadója összevont miniszteri expozéja JESZEN SZKY GÉZA, DR. külügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr, azt szeretném javasolni, hogy a három szerződést — ha lehet — együtt tárgyaljuk. Én egy expozéban szeretném ismertetni a szerződést és a mellette szóló érveket. ELNÖK (Szabad György) : Megengedi külügyminiszter úr — nem volt módom előbb — akkor tájékoztatom arról, hogy a házbizottság úgy foglalt állást, hogy amennyiben a külügyminiszteri előterjesztés a három expozét egybevontan kívánja előterjeszteni, ennek nincs akadálya, de a Ház külö nkülön tárgyal és különkülön határoz. Külügyminiszter úr akkor összevont expozét tart. JESZENSZKY GÉZA, DR. külügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! A Kormány nevében megerősítésre ajánlok három kétoldalú szerződést. Ezek a Magyar Közt ársaság és az Észt Köztársaság, a Litván Köztársaság, valamint a Lett Köztársaság közötti baráti kapcsolatok és együttműködés alapjairól 1992. augusztus 7én és 8án aláírt szerződések. Az 1989ben megindult közép- és keleteurópai változások meghatározó r észeként a Szovjetunió területén, annak felbomlása után új független országok nyerték el, illetve állították vissza államiságukat, lehetőséget adva ezáltal a világ és egyben Magyarország számára is, hogy új alapokon és új szempontok alapján alakítsa kapcso latait velük. A nemzetközi politika új alanyai között jól megkülönböztethető a balti államok hármas csoportja, amelyeket földrajzi összetartozásuk, történelmük kapcsolódási pontjainak sokasága fűz egybe. Ha csak a 20. század eseményeit idézzük föl, már akk or is szembetűnik sorsközösségük, amely egyszerre adta meg számukra az önálló állami lét elnyerésének boldogságát az első világháború befejeződése után, nem sokkal későbben pedig egyazon szerződéssel, az úgynevezett Molotov — Ribbentrop, vagy másképp Hitler — Sztálinpaktum titkos záradékával megfosztotta ezeket az államokat önállóságuktól, és lakosságukat a sztálini rendszer törvénytelenségeinek és önkényének kiszolgáltatta. Érthető, hogy 1991 augusztusában e három ország elsőként szakadt ki a puccskísérlet m iatt megrázkódott Szovjetunióból, és lépett föl államiságuk újbóli nemzetközi elismerésének jogos igényével.
