Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 9. kedd, őszi ülésszak 23. nap (341.) - A magyar—lett, a magyar—észt valamint a magyar—litván baráti kapcsolatok és együttműködés alapjairól szóló szerződések megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatok együttes vitája - ELNÖK (Szabad György): - JESZENSZKY GÉZA, DR. külügyminiszter: - ELNÖK (Szabad György): - JESZENSZKY GÉZA, DR. külügyminiszter:
1638 Magyarországnak a balti régióval fenntartott kapcsolatai hagyományosan jók. Legősibb történelmünk közös emlékei és nyelvi rokonságunk fűzi össze a magyar és az észt népet. A balti népek története nem kevés hasonlóságot mutat a mi térségünkével. A malomkövek közötti fennmaradás kérdése végigkíséri az ő sorsukat is. (16.30) A lívek finnugor népéről Livóniának, Livlandnak nevezett terület megpróbáltatás okkal teli múltjára épp e lív nép eltűnése utal. A német kardtestvérek hódításait a svéd — orosz háborúk követték, egészen XII. Károly poltavai vereségéig, ami viszont az orosz cárok fennhatóságát és önkényuralmát terjesztette ki az egész balti térségre. A L engyelországgal egyesült litván nagyfejedelemséghez, egykor Európa legnagyobb államához ugyancsak szoros történelmi szálak fűznek bennünket. A litván Jagellóház a magyar királyságnak három uralkodót is adott; Báthory István erdélyi fejedelmet pedig mind a lengyelek, mind a litvánok történelmük legkiemelkedőbb uralkodói között tartják számon. Függetlenségük elnyerése után ezzel a három állammal, röviddel azután, hogy a Népszövetség 1921ben elismerte őket, Magyarország is felvette a kapcsolatot, hozzájárulv a ezzel a nemzetközi elszigeteltségből való kitörésükhöz és új államközi kapcsolataik kiépítéséhez. Magyar képviseletek, elsősorban konzulátusok működtek a Baltikumban egészen az 1940es tragédiáig. 1991 augusztusában a Magyar Köztársaság az elsők között ú jította fel a függetlenségüket visszanyert balti államokkal a diplomáciai kapcsolatot. Erre 1991. szeptember 2án Budapesten a három külügyminiszter jelenlétében egyezmény aláírásával került sor. Magyarország finnországi nagykövetét akkreditálta mindhárom balti országba. A nagykövet, illetve munkatársai rendszeresen felkeresik e három országot, és biztosítják a napi kapcsolattartást és információáramlást. Egyúttal ez a legtakarékosabb megoldás, miközben kifejezi azt is, hogy a balti térség szorosan kapcsoló dik a skandináv térséghez. 1992 nyarán, augusztus 7e és 9e között a balti országokban tett körutam során mindhárom köztársaság fővárosában, mindhárom érintett országgal aláírtam az önöknek most benyújtott szerződést, és egyúttal vízummentességi egyezmény t írtam alá. A balti államokkal kötött szerződések meghatározó szerepet játszanak hazánknak a balti térséggel folytatott politikai, társadalmi és gazdasági együttműködésében, az érintett országokkal fennálló kapcsolataink megszilárdulásában és továbbfejles ztésében. E szerződések megerősítik, hogy az érintett államok kapcsolataikban alapelvül az Egyesült Nemzetek Alapokmányának elveit, a Helsinki Záróokmány, a Párizsi Charta az Új Európáért, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet egyéb d okumentumaiban foglalt célokat és elveket tekintik. Hitet tesznek az egyetemes emberi értékek és jogok érvényesítése, a szabadság és a demokrácia mellett. Kiemelik az érintett népek történelmi múltjában gyökerező és a századok során ápolt kapcsolatokat min t kapcsolataink alapkövét. E szerződések elsődleges feladatuknak tekintik az érintett országok együttműködését az oktatás és a művelődés valamennyi területén. Az újjászülető demokráciák igényével azonos külpolitikai célként fogalmazzák meg az európai integ rációt, és ennek elérésében egymás politikájának kölcsönös támogatását irányozzák elő. (16.40) A balti régió egyik államával való kapcsolatrendszerünkben sem áll fenn azt rontó tényező, a magyar és az érintett országok állampolgárait érintő ügyekben az elf ogadott nemzetközi normák érvényesek. E kapcsolatok természetesen nem irányulnak egyetlenegy ország ellen sem. Szeretnék még rámutatni arra, hogy a magyar — észt kapcsolat meghatározó szerepet játszik a finnugor együttműködés kialakításában is. Magyarország feladatának tekinti, hogy lehetőségeihez mérten segítse a kis finnugor népek kultúrájának, nyelvének megőrzését, amivel egyaránt hozzájárul az emberiség egyetemes értékeinek megmentéséhez, valamint e népek saját nemzettudatának megőrzéséhez.
