Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 9. kedd, őszi ülésszak 23. nap (341.) - Interpellációk - RÁCSKAY JENŐ (SZDSZ) - ELNÖK (Vörös Vince): - MÁDAI PÉTER (SZDSZ) - ELNÖK (Vörös Vince): - LATORCAI JÁNOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
1628 mintegy 10 milliárd forint, ami nem jelent tényleges költségnövekedést, csak a források közötti átvezetést. A villamosenergiaipar évi 150 milliárd forintos költségének vizsgálatáról adandó részletes beszámoló természetesen meghaladja egy interpellációra adható válasz kereteit, ezért csa k a legfontosabb kérdésekre szeretnék kitérni. A villamosenergiaipar 1992. évi eredményét a következő tényezők befolyásolták jelentősebben. Először a fontosabb eredményrontó tényezőket sorolnám föl. Az értékesítés visszaesése mintegy 5,3 milliárd forint e redményromlást jelentett. A némi nyereséggel eladható termelői célú értékesítés és a veszteséges háztartásiáramszolgáltatás arányának kedvezőtlen változása 1,3 milliárd forint eredményromlást eredményezett, az 1992ben végrehajtott több mint 10%os erőműv iszénáremelés 2,4 milliárd forint többletköltséget; a paksi atomerőmű fűtőelembeszerzési költségnövekedése pedig 2 milliárd forint növekedést eredményezett. Természetesen a Magyar Villamos Művek 1992. évi gazdálkodásában voltak költségcsökkentő, eredmény növelő tényezők is. Ilyen a szénhidrogének világpiaci árának és a dollár árfolyamának változása, ami a költségeket mintegy 1,4 milliárd forinttal csökkentette. 1990 óta a termelői villamosenergiaszolgáltatás díja nem változott; a háztartási tarifa 1992 ny arán átlagosan 24%kal növekedett — ez az iparág számára mintegy 3 milliárd forint többletárbevételt eredményezett. Ez a két kategória értelemszerűen nem a gazdálkodásból következett. A villamosenergiaipar a költségek csökkentésére és a költségszerkezet r acionalizálására, a lehetséges mozgásterén belül, komoly intézkedéseket hozott. Az általam megkapott adatok szerint 1992. évi tüzelőanyagköltség mintegy 1,2 milliárd forinttal volt kisebb, mint 1991ben, 1992ben 1991hez képest a vásárolt villamos energi a költsége 4 milliárd forinttal csökkent. Tovább növelték az atomerőművi villamosenergiatermelést, melynek folyó költségráfordításai egyértelműen a legkisebbek. (15.30) Az iparág létszáma 1992ben 1000, 1993ban mintegy 1800 fővel csökken. Az alaptevékeny séghez nem kapcsolódó jóléti és kulturális ráfordításokat, illetve rezsiköltségeket 1992ben kétmilliárd forinttal mérsékelték. Ezekkel az intézkedésekkel az iparág elérte, hogy az amortizáció közel 20 milliárd forintos növekedése és az összességében 11 mi lliárd forintnyi eredményromlást okozó külső tényezők ellenére a nyeresége 1992ben csak mintegy 12 milliárd forinttal csökkent. Természetesen igaza van képviselő úrnak abban, hogy az iparág területén nyilván van még lehetőség további megtakarításra. Magam is ebből a felismerésből indultam ki, amikor a szakértők által javasolt tarifahatárokat megemeltem, s további megtakarítások érdekében pedig levélben fordultam Szabó Tamás miniszter úrhoz, rendeljen el tényleges eredményfeltáró vizsgálatot az MVM Rt. gazd álkodásában. Emellett megígérhetem, hogy árszabályozói hatáskörömben a következőkben nem fogok olyan áremelést kérni, amelyet racionális gazdálkodással, költségtakarékossággal el lehet kerülni. Az iparág átvilágítását, a fogyasztóvédelmet szolgá lja a Kormány által éppen a minap megkezdett villamos energia törvényjavaslati vita itt, a Parlamentben, amely, remélem, szintén mint sürgős feladat, ezt a célt nagymértékben alá fogja támasztani. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt képviselő úr! Újból hangsúl yoznom kell, hogy a villamosenergiatarifának előbbutóbb fedezetet kell nyújtania a valóságos költségekre. Úgy gondolom, a jelenlegi tarifaszerkezet, amelyet november 1je után léptettünk életbe, még hosszú
