Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 9. kedd, őszi ülésszak 23. nap (341.) - Kérdések - ELNÖK (Vörös Vince): - FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF) - ELNÖK (Vörös Vince): - FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF)
1612 pia ccsarnoknak nevezik, a beruházást — amelyet a meglevő piac helyén kívánnak megvalósítani — piacfelújításnak, nehogy a nép gyanút fogjon. A határozatok szerint a végrehajtásért a polgármester felelős. Ám ő nem a felelősséget, hanem a korlátlan felhatalmazás t látja, az illetékes alpolgármestert is kirekesztve, egy személyben dönt mindenről. Nosza, el is kezdik gyorsan az ideiglenes árudák építését. Igen ám, de hiányzik mindenféle szakhatósági engedély, így építési engedély sincs. Hiába hoz határozatot a köztá rsasági megbízott az engedély nélküli építkezés azonnali leállítására, az június végétől augusztus közepéig, tehát másfél hónapig folytatódik, ezalatt 17 áruda elkészül. Furcsa módon az időpont egybeesik a piacberuházásról kiírt helyi népszavazás időpontjá val. A cél nyilvánvaló: a szavazók megtévesztése, a piac körül minden rendben. Másrészt az idő is sürget, ha nem tudják időben elkezdeni, a mű nem készül el az önkormányzati választásokig, a kivitelezés ugyanis egy év. Kilóg a lóláb. Időközben nagy propaga ndakampány indul meg a közpénzből fenntartott, ám II. Funár által monopolizált helyi írott és elektronikus sajtóban. A polgárok ebből csak a beruházás előnyeiről hallanak. Sem azt nem tudják meg, hogy csak a csarnoképítés bekerülési költsége 527 millió for int plusz áfa járulékos költségek (bontás, kártalanítás, ideiglenes árudák) nélkül, sem azt, hogy az önkormányzat ennek az összegnek még a felével sem rendelkezik. Mindenesetre a testület — biztos, ami biztos — úgy dönt, hogy a népszavazást szavazók nélkül rendezi meg. Ezért augusztus közepére írja ki, holott törvényes lehetősége lenne szeptemberi időpont kiírására is. Az eredmény nem marad el: az alacsony részvétel miatt a népszavazás érvénytelen. II. Funár polgármester a demokrácia bajnokaké nt tetszeleg a helyi lapban, mondván, hogy a nép távolmaradásával támogatta törekvéseit, egyébként pedig a népszavazással nem lehet játszani. Az cseppet sem zavarja, hogy a szavazók 57%a nemmel szavazott. Mellesleg az engedély nélkül több millió forintért felépült 17 pavilon nem kapott fennmaradási engedélyt, így azokat le kellett bontani. Kérdéseim. — Először. Mi történik azzal az állampolgárral, aki engedély nélkül építkezik? Mennyivel esik súlyosabb megítélés alá, ha az engedély nélküli építkezést a til tó határozat ellenére is folytatja? Második. Mi történik azzal a polgármesterrel, aki önkormányzati beruházásokba fog engedély nélkül? Mennyivel esik súlyosabb megítélés alá, ha az építkezést a tiltó határozat ellenére is folytatja? Harmadik. Figyelembe vé ve, hogy az állampolgár kára, ha büntetést kell fizetnie, vagy az engedély nélkül állított építményt le kell bontania, kinek a kára, ha a közpénzből létesült építményt kell lebontani és újra máshol felépíteni? Negyedik. Törvény felett álle a polgármester? Ezzel az első témakörben feltett kérdéseimet befejeztem. (Elnöki közbeszólás: Kérném a második kérdését.) Most egy konkrét esetről lesz szó. A polgármestert senki sem vonhatja kérdőre? — ez a címe a kérdésemnek. Tisztelt miniszter úr! A kispesti piacberuh ázás előkészítése során az önkormányzat ideiglenes árudákat építtetett 24 millió forintos költséggel. Az árudákat szakhatósági és építési engedélyek nélkül kezdték el építeni. Az építkezést a köztársasági megbízott tiltó határozata ellenére másfél hónapon keresztül folytatták. Az építmények végül is nem kapták meg a fennmaradási engedélyt, ezért azokat eredeti helyükön lebontották, majd máshol ismét felépítették. Itt viszont — e kérdés benyújtásakor már több mint egy hónapja — a használatbavételi engedélyt nem kapta meg a tisztiorvostól. A reménybeli felhasználók sem tolonganak, hiszen magát a piacberuházást sem készítették megfelelően elő. Az önkormányzat az 527 millió forint plusz áfa
