Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 9. kedd, őszi ülésszak 23. nap (341.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ELNÖK (Vörös Vince):
1609 az önkormányzat a különböző pluszokat? Ezeket a problémákat, hogy például mekkora tanul ócsoportot ismer el finanszírozandónak, megoldja ugyan az új oktatási törvény, csakhogy ez a része 1994 szeptemberében lép életbe — most viszont egy 1994 januárjában megteendő lépéssorozatról van szó! A további bajok forrása az lehet, hogy azt a két terüle tet, ahol a legtöbb közalkalmazott dolgozik, a közigazgatást és az oktatást, igen nagy fluktuáció jellemzi. Ha valahol betöltenek egy addig üres státust, nem fognak tudni beállni a közalkalmazotti bérrel. Például ha egy hosszú szolgálati idejű vagy magasab ban képzett pedagógus átmegy év közben egy másik iskolába, ahol addig azt az állást egy fiatal vagy kevésbé képzett töltötte be, nem tudják neki megadni a közalkalmazotti bért. Semmiféle központból nem lehet követni ezeket a mozgásokat, amelyek igen sűrűek ezen a területen. Mindebből az következik, hogy konkrétan nem lehet meghatározni az elkülönítendő összeget, csak valamiféle átlagszámítást lehet végezni. Ez viszont, akármenynyi korrekciós elemet építünk is bele, azzal jár, hogy egyes intézmények nagyon j ól járnak, mások pedig működésképtelenné válnak; vagy olyan lehetetlen intézkedésre kényszerülnek, hogy, mondjuk, dolgozóikat fiatalabbakra cserélik le, és ezzel időt, lélegzetet nyernek. Mindezeket végiggondolva arra a következtetésre kellett jutnunk, hog y jobb megoldás lenne, ha — szintén átlagszámítás alapján — az erre szánt összeget az önkormányzatokhoz menő normatívába építenék be. Természetesen tudjuk, hogy nem lehet annyi öszszeget a költségvetésből elkülöníteni most erre, ezért csak részben gondolun k arra, hogy emeljük a normatívák tartalmát. Hiszen az intézmények fenntartója az, aki a helyi igények figyelembevételével el tudja dönteni, hogy mit finanszírozzon és mit ne. Ha a személyi jövedelemadó önkormányzatoknál maradó része emelkedik, akkor az ön kormányzat saját oktatáspolitikai koncepciója alapján ezeknek a megemelt normatíváknak a segítségével el tudja dönteni, hogy hol és milyen célra egészíti ki saját forrásból az átlagtól való elmaradást. Mint ahogy arról is tudna dönteni, hogy például egy ot t korszerűtlen szakképzési formát, mondjuk, viszszafejleszt. A központból jövő pénz viszont éppen arra jó, hogy tovább éltesse azt, amit legjobb lenne megszüntetni. Végül pedig a központból jövő közalkalmazotti bérbeállás nem tesz különbséget jó iskola és rossz iskola, keresett iskola és olyan között, amelyet inkább már elkerülnek. Ezzel elveszi a lehetőséget a jó iskolák fejlődése elől, és tovább élteti a rossz iskolákat. Legvégül pedig a központi bérelosztás az iskolák közötti verseny megszűnése irányába mutat, amivel a leginkább érdekeltek, a szülők és a gyerekek veszítenek. Az előbb említett módosítójavaslatcsomagban éppen ezért javaslatot teszünk az oktatási normatívák átlagosan 13,7%os növelésére. (13.00) Ezen belül javasoljuk a munkahelyi területi k özművelődésnek 350 millió forintos beállását, az Országos Levéltár, a könyvtárak, a Nemzeti Kulturális Alap, a múzeumokhoz menő pénzek megemelését, valamint — szintén a normatívák emelése vonatkozásában — a megyei normatíváknak és a települési közművelődés i normatíváknak a több mint 5 milliárddal való emelését. Szeretnénk rámutatni ezek megfelelő ellentételezésére. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, délután folytatjuk. Most ebédszün et következik; 14 órakor interpellációkkal és kérdésekkel folytatjuk a munkát, majd pedig határozathozatal következik. Kérem ezt figyelembe venni. Jó étvágyat kívánok az ebédhez. (A szünet 13 óra 1 perctől 14 óra 4 percig tartott. Elnök: Vörös Vince. Jeg yzők: Boros László, dr. Horváth József.) ELNÖK (Vörös Vince) :
