Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 9. kedd, őszi ülésszak 23. nap (341.) - Kérdések - SZILI SÁNDOR (MSZP) - ELNÖK (Vörös Vince): - TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
1610 Képviselőtársaim, foglalják el a helyüket; megkezdjük munkánkat. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Boros László és dr. Horváth József jegyzők lesznek a segítségemre. A kérdésekkel kezdjük. S zili Sándor, a Magyar Szocialista Párt képviselője kérdést kíván föltenni a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszternek Lesze kerozinkitermelés Pestlőrincen? címmel. Szili Sándor képviselőtársamat illeti a szó. Kérdések Kérdés: Szili Sándor (MSZP) — a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez — Lesze kerozinkitermelés Pestszentlőrincen? címmel SZILI SÁNDOR (MSZP) Tisztelt Államtitkár Asszony! A Pestszentlőrinc, Szemeretelepi polgárok a '80as évek elején meglepő dolgokat tapasztaltak: a kutakból felhúzott vizet meg lehetett gyújtani. A meglepő felfedezés, sajnos, nem egy új olajlelőhellyel gazdagította országunkat, hanem egy bűnös emberi hanyagságra irányította a figyelmet. Az történt ugyanis, hogy a Ferihegyi repülőtérre szállított haj tóanyagot a közelben lévő állomáson fejtették át vasúti tartálykocsikból gépjárművekbe, és a szakszerűtlen kezelés közben jelentős mennyiségű kerozin került a talajba. Amikor a környezetvédelmi szakhatóság tudomást szerzett az ügyről, kötelezte a Magyar Lé giforgalmi Vállalatot mint a szennyezés okozóját a szenynyezés megszüntetésére, és több tízmillió forint bírságot szabott ki — de a talajba került kerozinnal nem történt semmi. Ez az értékes, közel 1200000 liter repülőgéphajtóanyag ott van a föld mélyén — vagy talán nem is olyan mélyen — , ott úszik a talajvíz felszínén, illetve részben oldódik abban, és követi a talajvíz szintbeni változását. A terület geológiai adottságából kifolyólag egyre jobban szétterjed, és egyre nagyobb területet fertőz meg. Az embe ri hanyagság és az elavult technika okozta baj megszüntetésére megelégedtek annyival, hogy a költségvetés bezsebeli a büntetést — a szennyezés pedig maradt. Szakvélemények szerint a kerozin kitermelése, illetve eltávolítása minél később történik meg, annál költségesebb lesz. Tisztelt államtitkár asszony! Úgy gondolom, önnek nem kell bizonygatnom, hogy a felszín alatti víz mint természeti kincs milyen alapvetően fontos az élet, az egészség fenntartásában. Ezért megjósolhatatlan következményekkel járhat a jel en és a jövő generáció számára, ha nem kellő törődéssel bánunk vele. Kérem felelősségteljes válaszát kérdéseimre: mikor szándékoznak a szennyezést megszüntetni, illetve a kerozint kitermelni? Milyen intézkedéseket kívánnak tenni a pénzbírságon tú l, hogy a kitermelés valóban megtörténjék? Várom válaszát. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A feltett kérdésekre dr. Tarján Lászlóné államtitkár asszony válaszol. Dr. Tarján Lászlóné környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár válasza TA RJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! A Ferihegyi repülőtér környezetszennyezése — pontosabban: kerozinszennyezése — ügyében először 1984ben került s or bírságolásra: a Malévet ekkor a Vízügyi Igazgatóság bírságolta, és ugyanakkor elrendelték a figyelőkutak létesítését is a szennyezés felszín alatti mozgásainak a megfigyelésére. Itt szeretném elmondani, hogy ebben az időben még nem volt bevett eljárás a felszín alatti szennyezések eltávolítására. Miután a figyelőkutakban a kerozin elmozdulása volt érzékelhető, azonnal megkezdődtek a környezetvédelmi hatósági eljárások, és ezek alapján a KözépDunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség határozatban kötelez te a Malévet ez év márciusában arra, hogy a
