Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 9. kedd, őszi ülésszak 23. nap (341.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FODOR TAMÁS (SZDSZ)
1608 meg az a saját erő, amelylyel kiválthatják ezen önkormányzati beruházásokat. A jelenlegi gyakorlat tehát az, hogy a kormányzat először az egyik kezével elveszi, miután a másikkal adni akar… Nyíregyházán — no nem azért, mert a megyei jogú városok között olyan előkelő helyet foglalna el ez a város a különböző infrastrukturális mutatókban, és valószínűleg nem is azért, mert eddig elherdálták a pénzeket — valószínűleg nem lesz mód a jövő évben semmilyen céltámogatási pályázat benyújtására a saját erő hiánya miatt. Sajnos, Nyíregyháza — bármenynyire is elfogult vagyok — nem lesz egyedül e tekintetben a jövő év során, hanem számos, nagyon sok megyei jogú város csak hasonlóképpen fog tudni cselekedni. Ez pedig egyrészt konzerválja az infrastrukturális elmaradot tságokat, másrészt pedig a beruházások részarányán keresztül az egész ország gazdasági helyzetét rontja újólag. A foglalkoztatáspolitika és a gazdasági növekedés egyik, talán legfontosabb kulcsa a beruházások növekedése, ilyen gazdaságpolitika mellett nem kaphat erőre, nem tudja a gazdaságot végre a kívánatos növekedési pályára állítani. Tisztelt kormánypárti hölgyek és urak! Mindezek ismeretében, az elmúlt három év fényében biztosak önök abban, hogy újra önöknek kell kormányozniuk? Mert ha igen, akkor nem egy véleményen vagyunk. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Fodor Tamás képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Fodor Tamás (SZDSZ) FODOR TAMÁS (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtá rsaim! Wekler Ferenc képviselőtársam már említette, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége egy komplex módosító javaslatot kíván benyújtani, amelyben többek között szeretné kezelni a közalkalmazotti törvényről a költségvetésre, illetve az önkormányzatokra hár uló többletterhek kérdését. Engedjék meg, hogy elmondjam vagy jelezzem azt a gondolatmenetet, amelyet követtünk ennek a módosító javaslatnak a megfogalmazásakor. Abból indultunk ki, hogy a Kormány előtt álló feladat a következő: 1994 januárjától biztosítan ia kell azt a pénzt, amely lehetővé teszi, hogy a közalkalmazotti bérkategóriák alsó határát is ki lehessen fizetni, és ezt a pénzt valahogyan el lehessen juttatni az önkormányzatok különböző típusú intézményeiben dolgozókhoz. Tehát ez a kettős feladat áll a Kormány előtt. Erre két megoldás kínálkozik: az első — és ez az elképzelés körvonalazódik az előterjesztésben — , hogy erre a célra elkülönít egy összeget, amit aztán valamilyen módon eljuttat a címzetthez. A másik megoldás, hogy az erre szánt összeget b eépíti a normatívába, és az önkormányzatoknak adja. Az első megoldás esetében konkrétan ki kell számítani például az iskoláknak juttatandó bért, vagyis a konkrét iskolák konkrét pedagógusait kell alapul venni, a maguk konkrét életkorával, iskolai végzettsé gével, szolgálati idejével. Ez ugyan technikailag elképzelhető, de elég nehézkes — mert kell hozzá egy országos bérelszámolási osztály. De nem ez a legnagyobb baj. Sokkal nagyobb baj az, hogy bármilyen felmérés csak egy konkrét állapotot rögzíthet. Már a k onkrét állapot rögzítésével is bajok lehetnek, mert külön apparátus híján csak az adatbekérés módszere alkalmazható. Ez pedig — mindenki tudja — sok helyi szubjektivitásra ad lehetőséget, ami — ugyancsak a külön apparátus híján — nem is ellenőrizhető. De f eltételezzük, hogy szúrópróbaszerűen mégis történik valamilyen ellenőrzés — akkor mit fog találni? Találhat például olyan pedagógusokat, akiket az igazgató teljesítményük és nem szolgálati idejük alapján feljebb sorolt. Ez a feljebb sorolás önmagában nagyo n helyénvaló lehet; de minek az alapján dönti el egy központi ellenőrzés, hogy elismerhetie ezt a teljesítmény szerinti feljebbsorolást? Aztán például az egyik iskolában találhat több csoportbontást, mint egy másikban. Vagyis csupa olyan dolgot fog találn i, amely vagy az iskola, vagy az iskolát fenntartó önkormányzat autonómiájának körébe tartozik. El tudjae az iskola ismertetni, illetőleg elismerie és finanszírozzae