Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 9. kedd, őszi ülésszak 23. nap (341.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PALOTÁS JÁNOS (független)
1602 De hogy '91ben sem tette meg, az már hiba, mert másfél év alatt, gyorsított eljárással lehetett volna némi szakmai ismeretre szert tenni és talán néhány szakem bert bevonni. De az első szabad parlamentünk negyedik évében vagyunk! Az utolsó évről van szó, három és fél év telt el! Én azt gondolom, ennyi idő alatt egy fél szemeszterrel egyetemet lehet kijárni, tehát talán valami odafigyeléssel el lehetett volna érni valami eredményt. De nem, az utolsó beterjesztések pontosan azon a szakmai színvonalon vannak, mint ami 1990ben került elénk. Én ezt összességében az általános vitának megfelelően szerettem volna elmondani, mint általános gondolatokat. Azt hiszem, nagyon nagy baj, ha egy országban, ahol problémák vannak, amely feszültségekkel terhes, ennyire lenézi a Kormány a Parlamentet, a Parlament ennyire nem tud — döntésképtelen helyzetét tekintve — a társadalomnak mozgásteret, információt, távlatot, tervezhetőséget biztosítani, nagyon nagy baj! Egyetlenegy szerencsénk, hogy maga a társadalom ennél lényegesen felkészültebb, lényegesen jobban tud reagálni azokra a kérdésekre, amelyekre egyébként nem kapott onnan választ, ahonnan járt volna neki, ahonnan elvárható lett volna. Befejező gondolatként és tényleg röviden szeretném elmondani, hogy nagyon örülök főként Varga Mihály FIDESZes képviselőtársam egy vagy két héttel ezelőtti beszédét hallgatva, annak a részben, vagy jelentős részben általam is támogatható gazdaságpol itikai, filozófiaváltásnak, amely az ő előadásában jött ki a fiatal demokraták felszólalásaiból legjobban. Hiszen ott már nemcsak az jelent meg, hogy növelni kell a gazdaság mozgásterét, hanem megjelent az, hogy mit értek alatta; hogy ott kell hagynom a jö vedelemképződés helyén. Tehát ez nem egy osztogatási elem, hanem ahol a legtöbb lehetőségem, reményem van a fejlesztésre, ahol a 80%os központosítás mellett az ott maradó 20%ból is fejleszteni tudtak, bővülni és növekedni tudtak az elmúlt években, ha ott egy kicsivel többet hagyok, akkor az ő attraktivitásuk jelentősen megnövekedhet. Itt a filozófia már utalt olyan váltásra, amely azt is mondja, hogy melyik területen kezdek el "mancsolni", melyik területen gondolom azt, hogy mégiscsak lehet ebben a társad alomban valami lehetőséget és eredményt feltárni. Ezért úgy gondolom, belefért volna a fiatal demokraták felszólalásába az, ami általában hiányzik a tisztelt Házban, a legelső megszólaló képviselőtársuk, vezérszónokuk felszólalásából, hogy "elnézést kérek, hogy három éven keresztül minden ilyen kísérletet blokkoltunk ebben a tisztelt Parlamentben". Tehát minden ilyen gazdaságpolitikai koncepcióról azt mondták, hogy demagógia, lehetetlen, nincs növekedési pálya, nem szabad megszavazni és nem szabad támogatni . Ebben az elmúlt három évben borzasztó következetesek voltak, elő lehet keresni a parlamenti jegyzőkönyveket, ahol a vezérszónok minden alkalommal elmondta a kormányzat előterjesztése után, hogy nem támogatnak egyetlen olyan indítványt sem, amelyik nem mu tatja meg, hogy honnan hová, mert ők nem adják a nevüket semmifajta felelőtlen lépéshez. Nem kell ezt túlzottan ragozni, ez egy mondatban elég. Egy mondatban elég, és akkor mögé lehet tenni, hogy "hibáztunk, de tanultunk, és most valami újjal álltunk elő". Akkor nem tűnik választási lépésnek, akkor úgy tűnik, hogy gondolkodunk, hogy új szakemberek is jöttek a fiatal demokraták környezetébe az elmúlt időszakban. Én ezt fontosnak tartom, mert a Parlament szavazásai kikereshetőek, a szavazásokból bizony nagyon jól levezethető minden ilyen lépés. Ez egyébként általánosan hiányzik a tisztelt Házból, általánosan hiányzik, ha a Kormány valamelyik javaslatával egy év múlva homlokegyenest ellenkező javaslatot terjeszt be, minden alkalommal elfelejti elmondani, hogy " elnézést az egy év csúszásért, hogy tavaly tévedtem". Ha levált egy kormánytagot, mert alkalmatlannak minősíti, ha kizár egy frakciót, mert alkalmatlannak minősíti, minden alkalommal elfelejtik elmondani, hogy "elnézést, hogy ennyi ideig ott tartottam, eln ézést, hogy ennyi ideig ráültettem a társadalomra", és utána meg lehet indokolni, hogy természetesen a rosszat fenntartani nem szabad. De én ezt is fontosnak és követendőnek tartom. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps.)
