Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 9. kedd, őszi ülésszak 23. nap (341.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP)
1596 A négy törvényjavaslat miniszteri expozéja együttesen mintegy 55 percet vett igénybe. Ha az adókra "fecsérelt " időt levonjuk, nettó 45 perc jutott a költségvetésre — amibe belefért mintegy 100 milliárd forintos többlet indoklása is, és több más módosítás megemlítése is. Ez olyan rövid idő, hogy a rekordok Guinnesskönyvébe kívánkozik teljesítményként. A 100 milli árdos többlettel, a módosításokkal kapcsolatban a miniszter úr azt jelentette be, hogy "A közeli napokban a módosítások rendelkezésre fognak állni." Maga a bejelentés is dodonai volt ebben a formájában. Az viszont eleve formabontó, hogy a módosításokat nem a pénzügyminiszter úr, hanem két igen tisztelt képviselőtársam, Becker Pál és Siklós Csaba nyújtotta be — mint ez az előzőleg kibontakozott vitában azért kivesézésre került. Közjogilag tartom rendkívül aggályosnak azt, hogy a költségvetési törvényjavaslat nak a pénzügyminiszter úr által bejelentett hiányosságait nem ő maga korrigálta, hanem ezt a korrekciót két képviselő nyújtotta be. Veszélyes volna, ha precedensként szolgálna a végrehajtó és a törvényhozói hatalmi ágak feladatmegoszlásának ilyen összevegy ítése, a Kormány felelősségébe tartozó feladatok törvényhozási elvégeztetése. A törvényességi gondok egész sora merül föl az 1994. évi költségvetés kapcsán az előzőeken túlmenően is. A teljesség igénye nélkül említek néhányat: Az államháztartási törvény sz erint az Országgyűlés részére a központi költségvetés tárgyalásakor kell benyújtani az elkülönített állami pénzalapok mérlegeit, egyebek között, továbbá a helyi önkormányzatok összevont mérlegeit és a társadalombiztosítás mérlegeit — de ezt még tovább is l ehetne sorolni. Az államháztartási törvény 57. §a azt is kimondja, hogy "A Kormány az alap bevételeinek és kiadásainak tervezett összegét és rendeltetését az éves költségvetési törvényjavaslattal egyidejűleg köteles jóváhagyásra az Országgyűlés elé terjes zteni." Nagyon is vitatható, hogy a törvényjavaslat 12200/1. szám alatt benyújtott első kötetében a 273 — 274. oldalon közreadott táblázatok tartalmilag és terjedelemben megfelelneke az államháztartási törvénynek. Egyes alapok vonatkozásában kétségtelenül n em felelnek meg. Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 34. §a (1) bekezdésében a központi környezetvédelmi alap esetében az előbb említett táblázatban közöltnél sokkalta részletesebb és tartalmilag is eltérő bontást í r elő az alap éves költségvetési terve vonatkozásában. Még súlyosabb hiány azonban, hogy a központi költségvetés mellől hiányoztak a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetései. Az államháztartási törvény előírja, hogy a társadalombiztosítás ga zdálkodásának előirányzatait stb. a költségvetési törvénnyel egyidejűleg kell az Országgyűlés elé beterjeszteni. Föl kell tenni a kérdést: hol voltak ezek a mérlegek? Kik szegtékszegik meg az érvényes törvény előírásait azzal, hogy elmulasztották például a társadalombiztosítási költségvetés benyújtását? Miképp dönthetne az Országgyűlés a központi költségvetésről a társadalombiztosítási költségvetési törvények javaslatainak ismerete nélkül? Ezek látszólag formai, közjogi, törvényességi aggályok, de az tükrö ződik bennük, az mutatkozik meg, hogy a jogszabályelőkészítés összehangolatlanul, pontatlanul és oly módon folyt és folyik — nemcsak a költségvetés esetében, sajnos, ez sokkal szélesebb körűen fölismerhető — , hogy nem biztosítódnak a törvényesség feltétel ei. Nagyon szomorú, hogy ezt kell megállapítanom, hogy fönnálló, érvényben lévő, általunk meghozott törvényeket nem tartunk be, nem tartanak be a különféle kormányszervek — és ez nagyon súlyosan érinti az egész rendszerünk jogi stabilitását és azokat az el veket, amelyeket valamennyien elfogadtunk, kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt. Néhány szót a költségvetés tartalmi, érdemi problémáiról: Itt aggályaim még súlyosabbak, mint a formai, közjogi jellegűek voltak. A jelenlegi és az előző kétévi költségvetés ben azonos hibák ismétlődnek, amelyek két jellegzetes fő csoportba tartoznak: az egyik a gazdasági prognózisok túl optimista előrejelzése, a másik a bevételek alábecslése. Ez azért is
