Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 13. hétfő, őszi ülésszak 3. nap (321.) - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK(Szabad György): - LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ)
160 Nota bene, egyeseknek nem tetsző vádemelésre akkor is sor kerülhet , ha az ügyészség nincs a Kormány alá rendelve, mint ahogy az most is van. Közvéleményünket, én legalábbis így érzékelem, nem a megemelt, hanem a meg nem emelt vádak izgatják. Közvéleményünket az izgatja, hogy ismeretei, tapasztalatai szerint bűncselekmény ek maradnak megtorlatlanul, hogy adóeltitkolások, törvénytelen meggazdagodások, csalárd csődök és csalások, vagyis különféle gazdasági bűncselekmények maradnak bűntetlenek többek között vádemelések elmaradása okán. Tisztelt Országgyűlés! Ennek a vitának ne m képezheti tárgyát az, hogy a közvéleményben elterjedt ilyen irányú vélemények mennyire alaposak és menynyire nem, mennyire eltúlzottak vagy sem. Ez a vita nem terjedhet ki annak ecsetelésére sem, hogy a jogállami körülmények között a bűnüldözésnek is meg vannak a törvényes keretei, és hogy vádat emelni csak megfelelő bizonyítékok mellett, alapos gyanú esetén lehet, mely azt is jelenti egyben, hogy a jogállami viszonyok között, sajnos, olykor a bűnös is el tudja kerülni a jogos felelősségre vonást, és hogy bizonyos bűncselekmények így büntetlenül maradhatnak. Ennek a vitának nem képezheti a tárgyát az sem, hogy menynyire hatékony és eredményes az ügyészség bűnüldöző tevékenysége. E vita szempontjából annak van jelentősége, hogy a közvélemény, mely a bűnüldöz és eredményeivel okkal vagy ok nélkül — ez most más kérdés, mindenesetre szerintem érthetően — elégedetlen, kit tart ezért felelősnek. Roppantul érdekes ugyanis, hogy a közvélemény is a kormánykoalíció által támogatott alkotmányos modellben gondolkodik. A gazdasági bűncselekmények és más visszaélések kapcsán a szükségesnek és indokoltnak gondolt vádemelések elmaradásáért többnyire az Antallkormányt teszik felelőssé. Véleményem szerint a közvéleménynek jó a jogérzete akkor, amikor a bűnüldözés hatékonysága tekintetében a vádemelésekre is kiterjedően a Kormány felelősségében gondolkodik. A közvélemény jogérzete jó — azonban mégis téves, hibás és igazságtalan a Kormánnyal szembeni elvárása. A közvélemény ugyanis nem tudja, hogy hatályos alkotmányos jogrendünk szerint a Kormány semmiféle eszközzel nem rendelkezik a vádemelések előmozdítása, illetve egyébként azügyészség működésének bármiféle befolyásolása tekintetében. A gyakorlati politika szintjén azt kell tehát eldöntenü nk, akarjuke, hogy valóban a Kormányt terhelje a meghatározó felelősség a bűnüldözés eredményességéért; hogy valóban számonkérhető legyene ez a Kormányon; és az, hogy az ügyészi működés szintjén kellette tenni egyáltalán valamit, s ha netán igen, megtet tee, amit lehetett vagy sem. Tisztelt képviselőtársaim! Lehet, hogy az igen tisztelt ellenzék útjába áll most az alkotmánymódosításnak, az ügyészségnek a Kormány felügyelete alá való helyezésének. Ha netán ez történik, akkor kérem igen tisztelt ellenzéki képviselőtársaimat, hogy velünk, kormánypárti képviselőkkel együtt mondják el a magyar közvéleménynek, hogy alkotmányos megoldásunk olyan, hogy a bűnüldözés hatékonysága alapvetően a Kormányon, így az adott esetben az Antallkormányon nem kérhető számon; é s mondják el azt is, hogy bár a kormánykoalíció azt akarta, hogy ez a felelősség egységesen a Kormányt terhelje, ez nem valósulhatott meg, mert az ellenzék ezzel nem értett egyet. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK(Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Lotz Károly, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Dr. Lotz Károly (SZDSZ) LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt elnézést kérek, ha kifejezéseimben nem leszek mindig szakszerű, mert egy más olda lról szeretném ezt a kérdést megközelíteni, és egy olyan nyári benyomásból szeretnék kiindulni, amelynek egy szomorú előzménye volt. Ez év nyarának elején, július közepén egy pokolgépes merénylet hat ártatlan emberrel végzett Milánóban — mint ahogy ezt a l apokból lehetett tudni — , s az esemény egy gyászmise volt, amelyre Milánó népe készülődött július 29én. És talán a gyászmiséhez való készülődésnek egy szokatlan
