Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 9. kedd, őszi ülésszak 23. nap (341.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
1590 önkormányzatai és a Kormány között fo lytak, illetőleg folynak még jelenleg is az 1994. évi tbköltségvetések, a vagyonátadás, a '92es zárszámadás és a '93as tbpótköltségvetés körül. Mindezekről most azért nem szólok, hiszen rövidesen a Ház napirendjére kerülnek ezzel kapcsolatos törvényjav aslatok, de két dolgot ki kell emelnem, azt a két dolgot, ami az 1994. évi költségvetéssel összefügg. Az első és talán legfontosabb, hogy a Kormány azt javasolja: a korábban sok vitát kiváltó tbprofiltisztítási lépést lényegileg egyetlen lépésben tegyük m eg 1994ben. Ez azt jelenti, hogy az állami költségvetés szintjén jelennek meg bizonyos kiadások, emiatt az állami költségvetés hiánya megnő, ugyanakkor a tbalapokban ugyanilyen mértékű csökkenés áll elő, ennek eredményeképpen az államháztartási deficit n em változik, azonban a kép tisztább, a feladatok mindenki számára világosabbak. A másik kérdés a '92. évi és a '93. évi tbhiányok finanszírozása. Olyan megállapodásra sikerült jutni, hogy az alapok a kötvénykibocsátók, de az adósságszolgálati terhek az ál lami költségvetés terhét képezik. Közismert, hogy a Kormány már 1992ben megkezdte a bankokban felhalmozott, rossznak minősíthető hitelek konszolidálását. A folyó évben a rendszer egy komplex adós- és hitelkonszolidációs cselekvési programmá állt össze, me lynek első lépései a közeli napokban már megtörténnek, és ennek 1994re bizony adósságszolgálati következményei is vannak. Kisebb részben ez, jelentősebb mértékben az MNB kamatemelésének eredményeképpen állt elő az a helyzet, hogy az adósságszolgálati kiad ások előreláthatólag mintegy 66 milliárd forinttal nőnek 1994ben. Ez a 66 milliárd forint összegű többletkiadás vinné fel a költségvetés hiányát közel 360 milliárd forintra. Ezt az objektív helyzetet Becker Pál és Siklós Csaba 13557es számú módosító indí tványa tárta a tisztelt Ház elé. Ezen túlmenően indokolt a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulása, valamint szjaelőirányzatát érintő módosítás is, mert a tervezés alapjául szolgáló adatok, mutatószámok időközben módosultak. Pontosítani kell a munkané lkülijáradékból kikerülők segélyezését szolgáló előirányzatot. Pótolni kell az elmaradott térségek támogatását, valamint a szociálpolitikai feladatokhoz kapcsolódó normatívákra vonatkozó, a törvényjavaslatban még kipontozva szereplő adatokat és rendelkezé seket. Az ismert közgazdasági és pénzügyi finanszírozási okok miatt 1994ben egy 360 milliárdnak megfelelő összeg mint hiány nem finanszírozható, és ez végeredményben nem engedhető meg. Azt hiszem, ezzel mindnyájan egyetérthetünk. Ugyanakkor abban is egyet kell értenünk, hogy nincs mód újraírni a költségvetést, és nincs is indok rá. Fel kell tárni azokat a bevételi forrásokat, amelyek reálisan számításba vehetők, és végre kell hajtani azokat a kiadásmérsékléseket, amelyek egyegy területet érzékenyen érinte nek ugyan, de nem teremtenek működésképtelenségi helyzetet. A Kormány által támogatott hiánycsökkentő módosító javaslatokat Siklós Csaba képviselő úr 13779től 13884ig terjedő számon beadott módosító indítványai jelenítik meg. (11.30) Néhány szót szeretné k szólni a bevételi oldalon elkövetkezendő változásokról. A Matáv Részvénytársaság privatizációs lehetőségei kedvezően alakulnak. Ez lehetőséget ad a távközlés fejlesztési programjának felgyorsítása mellett a központi költségvetés adósságszolgálattal kapcs olatos bevételeinek növelésére is. A privatizációs bevételek többlete lehetővé teszi az útalap forrásainak növelését is, és e növelésen keresztül az úthálózati infrastruktúra további fejlesztését anélkül, hogy a benzin árát az útalap javára meg kellene eme lni. A Magyar Nemzeti Bank közelmúltban végrehajtott kamatemelése a Bank 1994. évi gazdálkodását, jövedelmezőségét kedvezően befolyásolja. Ennek eredményeképpen a központi költségvetés a pénzintézeti társasági adó címén a Nemzeti Bank révén 10 milliárd for inttal nagyobb bevételhez juthat. Az Országgyűlés az általános forgalmi adóról szóló törvény megalkotása során szociálpolitikai, idegenforgalmi és környezetvédelmi indokoktól vezérelten a gyógyszereknél a nullakulcsos
