Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 9. kedd, őszi ülésszak 23. nap (341.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ)
1587 Én azt gondolom, hogy ha egy törvény ígéretet tesz, törvényi garanciát ad egy települési körnek vagy egy ál lampolgári csoportnak egy bizonyos juttatás elnyeréséhez, akkor ezt nem lehet, egyszerűen politikailag elfogadhatatlan, hogy ezt az ígérvényt egy valamilyen ok folytán, még akkor is, hogyha ez gazdasági ok, egyszerűen negligáljuk. Akkor meg kell vizsgálni, azt hiszem, hogy milyen források állnak rendelkezésre, és milyen más, új feladatok leállítására van lehetőség ahhoz, hogy a már megkezdett beruházások folytathatók legyenek. Ebben a körben azért hagytam a végére a közalkalmazotti bértáblát, mert országosa n nagy politikai konfrontációk voltak, és talán még várhatók a következő időszakban is. A helyzet hasonló a céltámogatáshoz, bár egy kicsit érthetőbb a dolog. Itt is egy törvény — a közalkalmazotti törvény — beígérte azt a Magyarországon dolgozó közalkalma zottaknak, óvónőknek, pedagógusoknak, művelődési dolgozóknak, hogy '94. január 1jétől egy bértábla kapcsán gyakorlatilag fizetésemelésben részesülnek. Ezt első menetben a pénzügyminiszter úr a nyári beszédében megvalósíthatatlannak tartotta. Sőt a beterje sztett törvényjavaslat sem számol a '94. évi bevezetéssel. Időközben azonban kiderült, sőt most már megfogható is, mint említettem, egy Siklós Csaba és Becker Pál által benyújtott képviselői módosító javaslatban, hogy mégiscsak bevezetésre kerül ez a bértá bla, amivel én a magam részéről teljes mértékben egyetértek, éppen azért, amit már az előbb elmondtam. Ha egy törvény megígéri a pedagógusoknak, hogy január 1jétől béremelésben fognak részesülni, akkor nem lehet ezt eltolni. A megoldás legfeljebb az lehet ett volna, hogy ezt a törvényt annak idején nem kellett volna meghozni. De ezen már túl vagyunk, és erről már sokat vitatkoztunk a korábbiakban. Ennek a közalkalmazotti bértáblának a bevezetését az általam említett képviselői módosító javaslat elég érdekes módon fogalmazza meg. A törvényjavaslat értelmében egyértelműen állami kötelezettség, központi kötelezettség ennek a bértételnek az ellentételezése. A kormányzat, illetve a javaslatot beterjesztők úgy tűnik, hogy nem ezen az állásponton vannak. Ugyanis ők úgy fogalmaznak, hogy a központi költségvetés a szükséges pénzeszköznek, mármint a béremeléshez szükséges pénzeszköznek csak 50%át kívánja biztosítani. De ennek csak az 50%át — az 50%nak az 50%át — fogja a költségvetés tartalmazni. És arra tesznek jav aslatot a beterjesztők, hogy a másik 50%ot, magyarul az egész bevezetés költségének a 25%át az önkormányzatok hitelből vegyék föl, és akkor majd a kormányzat ennek a hitelnek a kamatait törleszti, és valamikor, két évvel később, egy majdani költségvetésb en, '95ben, '96ban vagy nem tudom én mikor, a költségvetés visszatéríti ezt az összeget. Tehát ez az egész bértömegnek csak 50%át tenné ki. A másik 50%a úgy oszlana meg, hogy 20%ot a társadalombiztosításnak kellene vállalnia, és jön a 3. tétel, ami az önkormányzatokat egyértelműen sújtja, az, hogy az egész bértömeg 30%át az önkormányzatoknak saját forrásból kellene kigazdálkodni, illetve kell hozzátenni akkor, hogyha bevezetésre kerül ez a bértábla. Én azt gondolom, hogy amellett, hogy ez az egész ren dszer elég bonyolult, elvileg sem támogatható, mondom még egyszer, mert ennek a bevezetését — azt gondolom — egyértelműen központi forrásokból kellene ellentételezni. Hadd mutassak rá azonban — ha történetesen mégiscsak a Parlament elfogadja ezt a javaslat ot és ezt a gyakorlatot — , hogy ez mivel jár, milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár vagy járhat? Én azt gondolom, a beterjesztők szándéka egyértelmű: ők szerették volna a központi költségvetési hiányt mérsékelni ezzel. Azt gondolom, hogy ez a szándéka tulajdonképpen érthető, de az az összeg, amit megtakarítanak, nem tudom, hogy indokolttá teszie az ilyenfajta megoldást. Ugyanis a Pénzügyminisztérium becslései szerint — pontos adatok nem állnak rendelkezésre, hogy mekkora pénz kell ennek a bért áblának a bevezetéséhez — összesen mintegy 30 millárd forint az, ami szükséges a bértábla bevezetéséhez. Ebből, ha a költségvetés 50%ot vállal, az durván 15 millió forint. (Közbeszólás: Milliárd!) Ha ezt két részre osztjuk… Milliárd, köszönöm szépen. 15 m illiárd forint.
