Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 9. kedd, őszi ülésszak 23. nap (341.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ)
1585 mármint az, hogyha kevés a pénz, akkor úgy próbálom kimutatni a költségvetés emelését az önkormányzatok számára, és úgy próbálom ezt a 6%os növekedést kimutatni, hogy gyakorlatilag papíro n felemelem a saját bevételek arányát, felemelem a saját intézményi bevételek arányát, és ezzel egy látszatnövekedést tudok produkálni a költségvetésen belül. Azt gondolom, hogy ez igazán nem fogja segíteni az önkormányzatokat. Az elmúlt években mindig elm ondtuk, hogy az önkormányzatoknak viszonylag rossz a mozgásterük, kicsi a mozgásterük, ugyanez elmondható ebben az évben is, sőt azt gondolom, hogy a mozgásterük gyakorlatilag beszűkült, és most már nem mozgástérről lehet beszélni, hanem vergődési térről. A számok azt mutatják, hogy 1991ben a nemzeti össztermék arányából az önkormányzatok mintegy 30%ban részesültek. Ez az arány '92ben már drasztikusan csökkent, ekkor 22,9% volt az önkormányzatok központi költségvetéssel szembeni aránya a GDP arányához ké pest, tehát a megtermelt nemzeti jövedelem arányához képest. '93ban ismét csökkent ez az arány, és '94ben 21,1%os lesz, tehát '91hez képest mintegy 9%kal csökken az önkormányzatok számára az állami forrás, állami támogatás, amely, azt gondolom, egyért elműen mutatja, hogy az elmúlt években hogyan csökkent az önkormányzatok tényleges mozgástere. Említettem a bevezetőmben, hogy az önkormányzati szövetségek egyöntetűen elutasítják a beterjesztett költségvetést, mégpedig a következők miatt: Természetesen mi nden egyes szövetség más szempontot tart fontosnak, attól függően, hogy milyen településkört képvisel, így a kisvárosoknak más a gondja, mint a falvaknak, és a fővárosnak megint más a gondja, mint a megyéknek. De azt gondolom, hogy ezek a kifogások tulajdo nképpen összeadódnak, a legtöbb kifogás összeadódik, és minden egyes településre jellemző. A kisvárosokat elsősorban az hozza nehéz helyzetbe, hogy olyan körzeti feladatokat kell ellátniuk, amelyeket nemcsak a saját lakosságuk számára kell biztosítani, itt gimnáziumi, körzeti orvosi ellátásokat, egészségügyi intézményeket, kórházi ellátásokat kell elsősorban említeni, és ehhez többletforrásokhoz nem jutnak, viszont a lakosságszámuk olyan alacsony, és sok esetben a településeken a helyi bevétel aránya olyan alacsony, hogy nem tudnak megfelelni ezeknek a követelményeknek. Ezért már korábban is szorgalmazták ezek a kisvárosok egy úgynevezett kisvárosi normatíva bevezetését, és az általuk a törvényjavaslathoz mellékelt kifogásban szerepel az, hogy erre ígéretet kaptak korábban a belügyminisztertől, hogy ezt támogatják. A költségvetésben nem található ilyen normatíva, tehát a költségvetés nem ismeri el normatívan azokat a többletfeladatokat, amelyek a körzeti ellátásból fakadnak kisvárosonként, illetve városonként . A másik általános kifogás az, hogy ez a költségvetés — ugyanúgy, mint a tavalyi — nem tartalmaz dologi automatizmust, magyarul: a működési és fenntartási költségek növekedését nem próbálja meg központi szinten ellensúlyozni, sőt semennyire sem ellensúlyo zza. És általánosságban megállapítható, hogy a támogatás legjobb esetben is a tavalyinak a szinten tartását jelenti, mint ahogy említettem már korábban; a településüzemeltetési normatíva csökkentését viszont kilátásba helyezi, amelyet szintén egyértelműen sérelmeznek a települések, de különösképpen a kistelepülések és különösképpen azok, amelyek egyébként is hátrányos helyzetben vannak. Ugyanis ezek azok a települések, ahol a személyi jövedelemadó visszaáramoltatásának nincsen értelme, ugyanis vagy egyáltal án nem képződik helyben személyi jövedelemadó, vagy nagyon kevés, és ezek a települések személyijövedelemadókiegészítésben részesültek az elmúlt években is. Na már most, a személyijövedelemadónövekedést a személyi jövedelemadó kiegészítésének növekedése nem ellensúlyozza ebben a költségvetésben, ugyanis nem számol a költségvetés a kiegészítés emelkedésével. Ez magyarul azt jelenti, hogy azok a települések, ahol magas személyi jövedelemadó képződött, még nagyobb előnyre tesznek szert azokkal szemben, ahol nincsen személyi jövedelemadó, ugyanis náluk az a 20%os emelkedés, amit a személyi jövedelemadó
