Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 9. kedd, őszi ülésszak 23. nap (341.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ)
1584 vannak, és messze nem ellentételezi az intézményi működés költségeinek növekedését ez a 6%os növekedés. De hogyha tüzetesebben megnézzük a bevételeket, akkor azt is látjuk, hogy ez a 6% is irreális emelkedést mutat, ugyanis három lénye ges bevételnövelő tételt sorol fel a költségvetés. Ezek közül az egyik reálisnak tűnik, ez a személyi jövedelemadóból befolyt öszszegeknek az emelkedése az elmúlt évhez képest. Itt a költségvetés mintegy 20%os emelkedéssel számol, természetesen úgy, hogy '92ben az állampolgárok ennyivel több személyi jövedelemadót fizettek be, és nem úgy, hogy a Kormány szeretne visszatérni a korábbi gyakorlathoz, mármint a személyi jövedelemadó elosztási arányainak megváltoztatásához. Továbbra is a 30%os visszacsurgatás t javasolja a költségvetés, a központi költségvetés pedig 70%át használná föl a személyi jövedelemadónak. Ezzel a korábbi években sem tudtunk egyetérteni, természetesen most sem értünk egyet. A másik — véleményünk szerint — irreális bevételnövelő tényező a helyi adók, a helyi bevételek növelésének a tervezete, amelyet a kormányzat az idei évhez képest 50%kal javasol megemelni az önkormányzatok számára. Azt gondolom — az elmúlt három évben sorra mondtuk, és állandóan elhangzott az — , hogy ilyen mérvű közpo nti elvonás mellett irrealitás annak feltételezése, hogy az önkormányzatok helyben, helyi adót kivetve tudják a bevételeiket növelni. Azok az önkormányzatok, amelyek a helyi adókivetés lehetőségével élni kívántak, ezt megtették az elmúlt években. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy 45%nál — mármint az önkormányzati bevételek 45%ánál — többre nem lehet számítani. Természetesen ez országos méretekben eltérő lehet. Vannak olyan települések, ahol ez az arány eléri akár a 23%ot is, de vannak olyan települések és nagyvárosok, ahol 12%ot tesz csak ki ez az arány. Az Állami Számvevőszék jelentéséből is kitűnik az, hogy irreális ennek a bevételi formának a növekedését várni, és még nagyobb irrealitás az, hogy ezzel és a személyi jövedelemadó növekedé sének indoklásával csökkenteni kívánja a kormányzat a normatívák közül a településüzemeltetési normatívát akkor, amikor sorozatban központi intézkedések kapcsán növekednek az energiaárak, növekednek a különböző energiahordozóknak az árai, és növekednek az intézményi költségek más tekintetben is, többek között bérköltségekben, de a bértábláról külön szeretnék majd beszélni. (Boros Lászlót dr. Kóródi Mária váltja fel a jegyzői székben.) (11.00) A harmadik bevételnövelő tényező a költségvetés szerint az intézm ényi bevételek köre, amely véleményem szerint lényegében szintén irreális. Ugyan azt nem lehet megkérdőjelezni, hogy az intézmények bevétele nőni fog a következő időszakban, ez teljesen természetes; hogyha nőnek az élelmiszerárak, hogyha nő az energiaár, h ogyha nőnek a bérek, akkor természetesen az intézményi szolgáltatásokat igénybe vevők térítését is növelni kell. Hogy mindenki számára érthető legyen, hogy miről beszélek: itt elsősorban közétkeztetési intézményekről beszélek; napközikről, szociális otthon ok étkeztetéséről, idősek napközijének étkeztetési hozzájárulásairól, de ezeknek az intézményi bevételeknek a növelése nem jelent önkormányzati többletforrást, illetve kényszerűen azokban az intézményekben kell felhasználni, ahol ezek képződnek, és termész etesen a megnövelt intézményi bevételek sem fogják fedezni a tényleges intézményi költségvetéseket. Tehát összességében megállapítható a bevételekről, hogy a személyi jövedelemadó növelése kivételével a másik két tétel véleményem szerint irreális, és nem s egít az önkormányzatok rossz helyzetén. Az egész önkormányzati költségvetésről általánosságban elmondható az is, hogy a korábbi évek gyakorlatától semmiképpen nem kíván elmozdulni, semmilyenfajta elosztási reformot nem tükröz, viszont ismét fellelhető az a tervezési módszer, amelyet már a korábbi években is tapasztaltunk,
