Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 9. kedd, őszi ülésszak 23. nap (341.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ)
1583 ilyen vagy olyan gazdaságpolitika lett volna. Az egyedüli alap, amire minden siker épül, a nép szorgalma, képzettsége, vállalk ozószelleme. Ezen a téren pedig a világ élvonalában vagyunk." Ez persze nem ad fölmentést senkinek a felelősség alól, aki a történelmi hendikep mellett még mesterségesen is tovább nehezíti, hogy az emberek dolgozhassanak, vállalkozhassanak, tanulhassnak és gyarapodhassanak anyagiakban és szellemiekben egyaránt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Wekler Ferenc a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló : Dr. Wekler Ferenc (SZDSZ) WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ) Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A költségvetés kapcsán elsősorban az önkormányzatokat érintő költségvetési tételekről szeretnék beszélni, amelyeknek a megközelítése számomra — gondolom — ugyanolyan n ehéz, mint minden más felszólaló számára. Miután az írásban benyújtott költségvetés és a szóban előterjesztett indoklás, illetve pénzügyminiszteri expozé mintegy 100 milliárdos eltérést jelent egymáshoz képest, és ez élénken, illetve nagymértékben érinti a z önkormányzatokat is, az önkormányzati költségvetés sem tűnik olyannak, amely az írásos anyag kapcsán teljes mértékben átvilágítható lenne, szükséges ahhoz ismernünk a miniszter úr szóbeli expozéját. De nem elég, hogy a szóbeli expozét kell ismernünk, hét ről hétre kapunk olyan előtejesztéseket, képviselői indítványokat — önálló indítványokat, illetve módosító javaslatokat — , amelyek a költségvetés kiegészítéseként szolgálnak. Például Becker Pál államtitkár úr javaslatát, amely a közalkalmazotti bértábla be vezetésére vonatkozik, az elmúlt hét végén kaptuk meg. Azt gondolom, hogy ezeknek a módosító indítványoknak a tárgyalását is be kell vonni az általános vitába akkor, hogyha az egész önkormányzati költségvetésről beszélünk. Két részre bontanám a mondanivaló mat, az első részben az önkormányzati bevételeket biztosító tételeket szeretném kritika alá venni, illetve felsorolni. A második részben pedig elsősorban az önkormányzati szövetségek véleménye alapján azokat a kiadástervezeteket venném sorra, amelyekkel eg yetlenegy önkormányzati érdekvédelmi szövetség sem ért egyet, és így természetesen egyetlen egy olyan országos érdekvédelmi szövetség sincs Magyarországon, amely ezt a költségvetést támogatja. Ez egy új dolog, nem fordult még elő olyan törvényjavaslat a ma gyar Parlamentben, amellyel szemben az önkormányzati érdekszövetségek egységes, elutasító magatartást tanúsítottak volna. Most még a Magyar Önkormányzatok és Önkormányzati Képviselők Szövetsége — amely köztudottan nagyon közel áll a legnagyobb kormánypárth oz — is úgy nyilatkozott írásban, hogy elfogadhatatlannak tartja ezt a költségvetést, amelyet a Kormány beterjesztett. Természetesen ehhez is hozzá kell tenni, nem tudták még, hogy az írásban beterjesztett költségvetés nem azonos a tényleges költségvetésse l, és ebből logikusan következik az is, hogy a kormányzat ismételten nem tett eleget annak a követelménynek, amely az érdekszövetségekkel való lényegi egyeztetést írja elő számára. Az önkormányzati költségvetés mintegy 600 milliárd forintot tesz ki ebben a tervezetben, ami az elmúlt évhez képest durván 19 milliárd forintos emelést jelent. De azt is mindjárt hozzá kell tenni, hogy ebből a 19 milliárdból a benyújtott tervezet 5 milliárd forintot már az idén elköltött bérpolitikai intézkedésekre, tehát marad d urván 15 milliárdos emelés. Ennek a 15 milliárdnak nagy részét — mintegy 3 milliárd forintot — a szociálpolitikai célok, másrészről pedig a munkanélküliek jövedelempótló támogatása visz el, ez is 2,6 milliárd forint. De hogyha ezeket a tételeket is beleszá mítjuk, akkor az elmúlt évhez képest az önkormányzati költségvetés — országos szinten — mintegy 6%os növekedéssel számol, számítható, ami tényleges növekedést mutat számszakilag. Természetesen itt hozzá szokták tenni, áremelkedés, infláció és egyéb hatáso k messze ezen felül
