Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 6. hétfő, őszi ülésszak 1. nap (319.) - A területfejlesztési támogatás irányelveiről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK(Szabad György): - RÓZSA EDIT (SZDSZ)
16 Nem tudom megkerülni azt a kérdést, hogy a fejlettebb területek több képviselője részéről ellenérzések mutatkoznak az elmaradottabb régiók támogatását illetően. Azt kérdezik, miért kell ennyi pénzt áldozni Borsodra és Szabolcsra. Kérem képviselőtársaimat, hogy amikor a költségvetési törvény vitáj a során és máskor is mi képviseljük azokat az érdekeket, hogy igenis, az elmaradott térségek felé a fejlesztési alapokból, akár az alapok növelése árán is, bővebben kell juttatni, akkor ezeket a kezdeményezéseket támogatni szíveskedjenek. Egészen egyszerűe n azért, mert nehogy azt higgye bárki is, hogy az elmaradott térségek problémája csak az elmaradott térségeké. Az kimutathatóan begyűrűzik, be is fog gyűrűzni a fejlettebb területekre. Másképp, nagyon egyszerűen fogalmazva, Szabolcs problémája Budapest pro blémája is. Ne legyen elvándorlás, ne legyenek szociális feszültségek, mert azok előbb vagy utóbb éreztetni fogják hatásukat mindenütt. A nagymértékű szabolcsi elvándorlás Budapesten csapódik le és jelentkezik a lakáskérdés megoldatlanságában, szociális ké rdésekben és egyebekben. Ezzel arra kívánom felhívni a figyelmet, hogy ez nem adomány, amit ezek a megyék kapnak, hanem az egész ország összérdekéből adódó kötelezettségünk ezeket a megyéket támogatni. A fejlettebb régiók önös érdeke is ezt követeli meg. V égül néhány mondat magáról a besorolás feltételrendszeréről. Az előkészítés során a szakemberek több mint 20 alternatívát vitattak meg. A választott megoldást alapvetően meghatározták a magyar statisztikai rendszer lehetőségei. Nagyon helyesen fogalmazza m eg az országgyűlési határozat, hogy az elmaradott térségek lehatárolása érdekében a Kormány kezdeményezze a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott mérőszám, az úgynevezett területi GDP megyei szintű számbavételének vizsgálatát. Az Európai Közösségek országaib an is e mutatót használják a területi elmaradottság mérésére. A területi GDP egyébként egy év alatt, egy adott megfigyelési egységben a teljes gazdasági tevékenységben előállított új érték. Nyilván ez a mutató reprezentálja a legjobban a területek fejletts égét. Ma, a magyar statisztikai nyilvántartásra építve csak becsléssel lehet ezt meghatározni, és közelítő számítása több mint egy évet vesz igénybe. Mindaddig, azt hiszem, a javasolt mutatók köre kellő közelítéssel alkalmas arra, hogy valóban a területek elmaradottságát tükrözze és így a kialakítandó területi lista alapját képezze. Kérem tehát, hogy az elmondottak alapján a Parlament továbbra is azt a figyelmet szentelje az országgyűlési határozati javaslatnak, ami eddig megmutatkozott, és végül is gyors d öntéshozatalával segítse elő az elmaradott térségek támogatását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK(Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Rózsa Edit a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Rózsa Edit (SZDSZ) RÓZSA EDIT (SZDSZ) Kösz önöm, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Én egy olyan régióban élek, Csongrád megyében, amely a hivatalos megítélés szerint nem tartozik a kiemelten fejlesztendő térségek közé. 1992ben a kormányrendelettel megállapított, elmaradtnak n yilvánított településeket tartalmazó besorolás csak néhány Csongrád megyei kistelepülést érint. Az előterjesztésben szereplő területi lehatárolás lényegében hasonlóan rajzolódik ki most is. (16.20) S csak szeretném hozzátenni, hogy a régiót, Csongrád megyé t ismerő szakemberek vitatják, vitatni fogják e területi lehatárolás helyességét. Hozzászólásomban nem is ezzel kívánok foglalkozni. Felszólalásra ugyanis az az önmagában is üdvözlendő tény késztet, hogy az eddig elhanyagolt
