Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 6. hétfő, őszi ülésszak 1. nap (319.) - A területfejlesztési támogatás irányelveiről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK(Szabad György):
17 problémakör, a területfejleszté s, területi politika napirendre került, még ha csak ezek egy részterülete is. A határozattervezettel az előterjesztő fő szándéka az, hogy elfogadásával csillapodjék a kormányzatra gyakorolt nyomás, amely a 97/1992. kormányrendelet által kedvezményezett tel epülési körből kimaradt önkormányzatok, illetve azok képviselői részéről történt. Üdvözölhető ez a szándék, amennyiben a most kimaradottak, kik a szakmai háttéranyagot aligha tudják értékelni, elhiszik az újabb besorolás objektivitását. Nem nehéz megjósoln i, hogy mi fog történni. A megismert anyag kapcsán röviden szeretném aggályaimat kifejteni, amelyek egy része elvi, más része gyakorlati jellegű. Az egyik aggályom az, hogy a határozattervezet elfogadása erősíti ezt az örökletesnek mondható gyakorlatot, am elynek jellemzője az, hogy a helyi társadalmat érintő fontos kérdés a központban dől el. Más szavakkal: a Parlament által szentesített újraelosztási szisztémáról van szó — új köntösbe öltöztetve. Félreértés ne essék, természetesen minden művelt európai kor mánynak rendelkeznie kell területfejlesztési stratégiával, elfogadott területi politikával. A határozattervezetben tükröződő kormányzati hozzáállás ebben nem erősít meg. Az elfogadást szentesíti és ezzel erősíti a Kormány, illetve a Kormányhoz közel álló k örök szerepét, mint azt már mások is kifejtették, a hatékony területfejlesztéshez szükséges intézményrendszer kiépítése híján. Ezzel további támogatást kap a centralizált állami struktúra — mert a gyanakvó hatalom mindent maga akar levezényelni? Pedig az e urópai folyamatok minden téren a decentralizáció irányába mutatnak. Ilyen törekvés szavakban persze deklarálva van, legalábbis az előterjesztő minisztérium szintjén, az eredő erő azonban, sajnos, nem ebbe az irányba mutat. Csak remélni lehet, hogy az Európ ai Demokrata Unió demokráciában rutinosabb tagjai idővel felvilágosítják erről fiatalabb partnereiket is. További elvi aggályom az, hogy, mint azt a határozattervezet is tükrözi, a Kormány szemléletéhez sajátosan keveredik a területfejlesztés a válságmened zseléssel. Az állami beavatkozás célja bevallottan csak korrekciós és kompenzációs jellegű. Ehhez szokás a szűkös forrásokra hivatkozni, de mi tudjuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy a források nagyságrendjét lehet a célokhoz rendelni. A valóságban az tört énik, hogy különböző területfejlesztési típusú támogatásokkal a hivatkozott kompenzációs szándék nem teljesül. Nem teljesülhet, ha a Kormány nem kíván az ország térségei között kialakult súlyos területi különbségeken oldani. Nem teljesülhet, ha olyan ágaza ti típusú fejlesztések dominálnak továbbra is, melyek az ország egyetlen fejlett régióját, a centrumot erősítik. Így történt, történik, hogy a területfejlesztési alapoknál nagyságrenddel nagyobb, ellenkező hatású központi beavatkozások elfojtják a kompenzá ciós válságmenedzselések eredményeit — a területi különbségek újratermelődnek. Néhány példát említenék, amelyek közvetlenül érintik szűkebb választókörzetemet is. A központi régiót erősítő állami beavatkozás részének tekinthető az Expo '96 is. Ha összevetj ük a világkiállításra fordított állami pénzeszközök összességét a területfejlesztési alap szerényebb összegével, az ellentmondás nyilvánvaló. Gazdaságföldrajzi szakemberek a megmondhatói, hogy az országos közlekedési hálózatoknak térségfejlesztő hatása van . Mint ismeretes, Magyarországon sugaras úthálózat alakult ki, amely a fejlett központú régió kialakulását elősegítette. A közlekedési tárca az autópályahálózat fejlesztését ugyancsak e rendszer megtartásával tervezte, tervezi. Közlekedési szakértők szeri nt a sugárirányú hálózatok gyűrűirányú hálózattal együtt működnek csak jól. A déli autópálya gondolata, amely a célon túlmenően az érintett térségek, így Csongrád megye fejlődésének is esélyt adna, mégsem kapott kormányzati támogatást, nem is szerepel a hi vatalos fejlesztési koncepciók között. Mindebből következik, hogy a területi politikát teljesen új alapokon kell átgondolni. Szakemberek a megmondhatói, hogy a Kormány jelenlegi gyakorlata nem az európai normák szerint alakul. Csak bí zhatunk benne, hogy a helyzet átmeneti. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK(Szabad György) :
