Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 2. kedd, őszi ülésszak 21. nap (339.) - A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között barátsági és együttműködési szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
1489 2. A költségvetési zárszámadáson kérték számon az állam vállalkozói vagyonának alakulását bemutató mérleget. Legyen szabad idéznem az államháztartásról szóló törvény 104. §ának (2) bekezdését, amely szó szeri nt a következőket mondja: (17.30) "Az államháztartás körébe tartozik a kincstári vagyon, a helyi önkormányzatok törzsvagyona és a társadalombiztosításnak a társadalombiztosítási feladatok ellátására szolgáló vagyona." A rendelkezés tehát nem tekinti az áll amháztartás, illeve alrendszerei vagyonának az állam vállalkozói vagyonát. E vagyon alakulásáról a vagyon kezelésével megbízott szervezetek beszámolói adhatnak számot. 3. Az ÁSZjelentés foglalkozik a szervezetkorszerűsítési, takarékossági intézkedések hat ásaival. Megállapítása szerint "Az intézmény- és feladatfelülvizsgálat csak látszateredményeket hozott." 1992ben mintegy 8500 fővel csökkent a központi költségvetési létszám, a kiadási előirányzat pedig 8,6 milliárd forinttal mérséklődött az intézkedések eredményeként. Úgy hiszem, ez elég látványos látszat. 4. A központi költségvetési szervek 1992. évi 97,4 milliárd forint összegű bevételi előirányzatukat 103,5 milliárd forinttal teljesítették túl, a tényleges bevétel 200,9 milliárd forint volt. Ez nem vél etlen, ez tendencia. A 103,5 milliárd forint bevételi többletből 39,8 milliárd forint az intézmények saját folyó bevételeinél, 42,5 milliárd forint a felhalmozási bevételek, átvett pénzeszközök, visszatérülések, egyéb elszámolások területén realizálódott, így a tárgyévben befolyt összes bevétel 82,3 milliárd forinttal volt több a tervezettnél. Az előző évi pénzmaradvány és az érdekeltségi alap, vállalkozási tartalék felhasználása, illetve igénybevétele 21,2 milliárd forinttal haladta meg az előirányzatot. A bevételek részletesebb adatait figyelembe véve megállapítható, hogy a bevételek alultervezése miatt többlettámogatás nem valósult meg. Az intézmények a gazdálkodás során a működőképesség fenntartása érdekében pótlólagos forrásokat keresnek, élnek a bevéte li lehetőséggel, pályázatokat nyújtanak be az elkülönített állami pénzalapokhoz, bővítik vállalkozási tevékenységüket — a jogi szabályozás alapján, és annak figyelembevételével. Ne feledjük, hogy ezek a többletbevételek általában többletkiadásokat finanszí roztak! A központi költségvetési szervek értékpapírforgalmában általában a rövid — egykét hónapos — lekötés és 1 — 50 millió forintos egyedi összeg volt a jellemző. Nem nagy számban, de előfordult emellett nagyobb összegű és hosszabb időre szóló lekötés is . Az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötése jellemzően a többcsatornás finanszírozású intézménycsoportoknál fordult elő. Külön örülök annak, hogy képviselőtársaim közül sokan egyetértenek azzal a megállapítással, hogy a helyi önkormányzatok 1992. évi gaz dálkodása a szigorodó költségvetési lehetőségek mellett is összességében kiegyensúlyozott volt. A helyi közszolgálati, közszolgáltatási feladatokat, kisebb zökkenőket leszámítva, ellátták. Vitát a bizottságokban az okozott, hogy hogyan kezeljék az Állami S zámvevőszék jelentését, és a jelentésben foglalt normatív állami hozzájárulás elszámolásához kapcsolódó többletelvonásokat, illetve pótlólagos költségvetési támogatást. Az önkormányzati bizottság felkérte a Kormányt és a Számvevőszé ket: tegyen javaslatot az állami számvevőszéki ellenőrzések realizálása tekintetében. Gyakorlatilag az volt a kérdés, mi a teendő akkor, ha a számvevőszéki megállapításokat az önkormányzatok nem fogadják el. Ugyanezzel a kérdéssel részletesen foglalkozott a számvevőszéki és a költségvetési bizottság is, ahol olyan döntés született, hogy a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium készítsen törvényjavaslatot 1994. január 31éig a kérdés megnyugtató rendezésére.
