Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 2. kedd, őszi ülésszak 21. nap (339.) - A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között barátsági és együttműködési szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
1490 A bizottságok végül is elfogadták a Számvevős zék jelentését, és módosítási javaslatot nyújtottak be a zárszámadási törvényjavaslathoz. Tisztelt elnök úr! Tisztelt Ház! A vezérszónok urak látványos adatokat idéztek a belföldi államadósság '90 — 92 közötti ugrásszerű emelkedéséről. Nos, ezt valóban meg l ehetett tenni, de azért arra is kiterjedhetett volna a figyelmük, hogy mi ennek az adósságnak a belső struktúrája, és hogyan változtak az egyes tényezők. Mivel ők nem tették meg, kénytelen vagyok megtenni jómagam — most már nem tudom, hányadik alkalommal — , hogy szóljak arról, miből tevődik össze ez a belföldi államadósság. Nos, a belföldi államadósság nominális értékben 1992 végén elérte a 2170 milliárd forintot, és ez 860 milliárd forinttal több az 1990. év véginél. Az 1992. év végi adósságokból azonban 8 90 milliárd forintot tesz ki a forint árfolyamának változásából eredő, a jegybank könyveiben megjelenő adósság. Szeretném tisztázni, hogy ez a tétel teljesen független a Kormány államháztartással kapcsolatos tevékenységétől. A két év alatt bekövetkezett to vábbi 490 milliárd forint adósságnövekményből valóban 350 milliárd 1992ben keletkezett; több mint 150 milliárd forint nem a hiány finanszírozására eszközölt hitel- és értékpapírműveletekből, hanem döntően adósságátvállalásból eredt. A jegybank volt rubel követeléseit, a lakosság kedvezményes kamatozású lakáshiteltartozásának egy részét vette át a költségvetés. Természetesen utóbbiak szolgálati terheit is fedezni kell, ám a teher eredete nem közömbös. Többen felrótták a Kormánynak, hogy az adósságszolgálat i kiadások 19 milliárd forint többletterhe azért merült fel, mert nem mérte fel reálisan a pénzpiaci hiányfinanszírozó források reális kamatterheit. Szeretnék emlékeztetni, hogy a törvényjavaslat "XXX., Belföldi államadósság" fejezetének indokolása pontosa n számol ennek a többlettehernek az összetételével, okaival. Nézzük közelebbről: Annak, hogy a Magyar Nemzeti Banknak megfelelő, prezentálható nyereségszintje eléréséhez 8,5 milliárd forintot kellett juttatni, semmi köze sincs a pénzpiaci kamatszint megíté léséhez, hanem azzal függ össze döntően, hogy a külföldi hitelügyletekkel kapcsolatos ráfordításokból keletkezett veszteség érte a bankot. Másrészt: hogy a hiány finanszírozása milyen arányban történhet kötvényekkel, illetve kincstárjegyekkel, ha ezt valak i a költségvetés összeállításakor egy évre előre pontosan megállapítja, az előtt nagy tisztelettel meg fogom elmelni a jövőben is a kalapomat. Csak mellékesen utalok rá, hiszen nyilvánvalóan az egész tisztelt Ház tudja: ha több kötvényt lehetett volna elad ni, akkor a kamatteher csak 1993ban jelent volna meg, lévén, a kötvény évenként egyszer fizet kamatot. A nagyobb, rövid lejáratú források bevonására azért is szükség volt, mert a társadalombiztosítás egyre növekvő összegben vette igénybe az állami forgóal aphoz kapcsolt nyugdíjmegelőlegezési számlát, és e tekintetben azóta sincs változás. Ez ugyancsak kamattöbblettel jár, de nem a pénzpiaci kamatszint téves előrebecslése miatt. A többletet egyébként a pótköltségvetéssel összefüggésbe hozni nem helyénvaló, mert az az eredeti előirányzathoz képest jelentkezett. Végezetül az elmondottak alapján kérem a tisztelt Házat a zárszóban elhangzottak figyelembevételével és a módosító indítványokkal együtt a törvényjavaslatot szíveskedjék elfogadni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) Határozathozatal ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatal következik. Kérem képviselőtársaimat, fáradjanak a helyükre. (17.40)
