Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 2. kedd, őszi ülésszak 21. nap (339.) - A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között barátsági és együttműködési szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
1488 támogatásokat csak a lehetséges mértékben tudják javítani, de teljes mértékben a hatásukat kiküszöbölni nem. Ami a központosítás mértékét illeti, meg kell mondanom, hogy az államháztartás összes kiadása 199 2ben a GDP 74,4%át tette ki, míg a bevételek 67,5%ot értek el. Ezek azonban bruttó számok, tartalmazzák az önkormányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás teljes bevételét és kiadását is. Ezenkívül számos, az államháztartáson belüli átutalás is növeli az újraelosztás látszólagos mértékét. A halmozódások kiszűrésével számított jövedelemcentralizáció és újraelosztási arány az előbb említetteknél 1011%kal alacsonyabb értéket mutat. Egyetértek azokkal a hozzászólókkal, akik az a dómorál megfelelő voltára hívták fel a figyelmet. Tény, hogy az adózatlan jövedelmek nagysága nem becsülhető le, mert ha a törvények szerinti adóbevételek mind befolynának, az egyébként még így is csökkenő adóterhek további csökkenésének nagyobb lehetne a mozgástere. Az adókikerülés visszaszorítására ezért újabb intézkedéseket tervezünk. Egyrészt javítjuk az adóhatóság működési feltételeit, rövidesen megkezdődik a számítástechnikai korszerűsítés többéves programja. Mint önök előtt is ismeretes, már benyújto ttuk azt a törvénymódosítási javaslatot, amely a törvények betartásához, az adózatlan jövedelmek feltárásához teremt az adóhatóság számára jobb feltételeket. A vámeljárásokkal kapcsolatos felvetések tisztázása érdekében szeretném néhány tényre felhívni a f igyelmet. Az Európai Közösségben tapasztalható gyors vámkezelés nem a kódszámok mértékével, hanem elsősorban a vámjogi előírásokkal, az egységes okmány alkalmazásával és a teljeskörűen kiépített számítástechnikai számítógépes rendszer használatával van öss zefüggésben. A vámkezelésnél tapasztalható problémák kiküszöbölése érdekében tervezzük a közös piaci vámjogszabályokkal harmonizáló vámtörvény kialakítását, az egységes vámokmány alkalmazását, valamint az elmúlt évben már megtett lépéseken túl a PHAREprog ram keretében az adatfeldolgzási rendszer korszerűsítésének folytatását. Néhány mondat erejéig szeretnék visszatérni a központi költségvetési szervekkel kapcsolatos állami számvevőszéki jelentésre, illetve az azzal kapcsolatosan a plenáris ülésen is elhang zottakra: 1. Ki kell térnem az 1992. év végi intézkedések magyarázatára, illetve arra, hogy a központi letéti számlára helyezett összegekkel kapcsolatban mi a helyzet. A központi letéti számlára vonatkozó rendelkezéseket külön rendelet szabályozza. Miután a költségvetési évek közötti átvitelre nincs mód, a költségvetésben odaítélt előirányzatok időbeli érvényességéhez sem az ÁHT, sem a költségvetési törvény nem rendel korlátozást, a költségvetési kiadások teljesítésére adott felhatalmazás a Kormányt végreha jtásra kötelezi. A letéti, illetve a lebonyolítási számlákra kihelyezett tételek a következők voltak: társadalmi szervek, televíziótámogatás, egyházi és pénzbeni kárpótlás, MÁVtámogatás bizonyos feltételek mellett, önkormányzatok címzett és céltámogatásai . A Kormánynak nincs arra joga, hogy az Országgyűlés kompetenciájába tartozó előirányzatokat megváltoztassa, és kötelezze az érintetteket, hogy akkor is felhasználják a pénzt, amikor erre nekik, saját maguknak nincs módjuk és lehetőségük. A teljesítményará nyos, illetőleg időarányos felhasználás ezeknél a tételeknél nem kényszeríthető rá a felhasználókra. A kedvezményezett számára viszont biztosítani kell a hozzáférhetőséget még akkor is, ha ez időben új esztendőre tevődik át. A Kormány a bizonytalan időpont ban jelentkező, de a törvényi előírások alapján kötelezően finanszírozandó kiadások fedezetének letétbe helyezéséről gondoskodott az év végén. Ez valóban még nem elköltés, de hasonlóképpen nem azt az összeget számoljuk kiadásként a beruházások, az alapok, az önkormányzatok támogatásánál sem, amit elköltöttek, hanem azt, amit a költségvetés a rendelkezésükre bocsátott. A letéti számla nem része az állami forgóalapnak, a letéti számla bevételei és kiadásai nem képezik a költségvetés — hangsúlyozom, a tárgyévi költségvetés — bevételeit, illetve kiadásait.
