Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 2. kedd, őszi ülésszak 21. nap (339.) - A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között barátsági és együttműködési szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
1487 oldalról: Helyes!) A bizottság természetesen végül is — miután i tt tényleg hiba történt — a hiba korrigálását támogatta, mégpedig nemcsak a költségvetési, hanem az önkormányzati bizottság is. Szeretném még megjegyezni, hogy felmerült egy további hiba valószínűsége is. Itt Dabas községről van szó, amelyik egyébként is i smert … (Dr. Fodor István: Város!) …, és ennél az ügynél súlyosabb ügyekből ismert az utóbbi időben, ahol minden valószínűség szerint történt egy elszámolási hiba. De ennek a pontos természetét napokig tartana feltárni, és a zárszámadást most nem tudnánk s zavazni, ha ebbe belemennénk. (17.20) Voltak olyan álláspontok — mellesleg az én álláspontom is az volt — , hogy jobb lenne a zárszámadást elhalasztani emiatt, de ezt egyik bizottság többsége sem támogatta, az önkormányzati bizottságból speciel senki sem tá mogatta. A két bizottság együttes javaslata tehát az, hogy a zárszámadásról most megtörténhet a szavazás, és ennek a problémának a megoldása majd később, más módon fog megtörténni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Emlékeztetem képviselőtársaimat, arra, hogy a részletes vita lezárását követően nem hangzott el a miniszteri válasz. Ezért megadom a szót dr. Szabó Iván pénzügyminiszter úrnak. Dr. Szabó Iván pénzügyminiszter válasza SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter: Tiszt elt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az 1992. évi zárszámadás parlamenti vitájában — mint ahogy ezt az egyik képviselőtársam megjegyezte — minden elhangzott, és mindennek az ellenkezője is. Ez volt a helyzet a vita kezdetén. Ma már a viták után megítélés em szerint több kérdésben közeledtek az álláspontok, sikerült ezeket közös nevezőre hozni. Ezért szeretnék köszönetet mondani képviselőtársaimnak az észrevételekért, javaslatokért és a kritikákért is, amelyek a plenáris ülésen és a bizottságokban elhangzot tak. Több hozzászólásban is felmerült — Gál Gyula és Békesi László képviselőtársaim részéről — , hogy 1992 volt az utolsó olyan év, amikor a makrogazdasági folyamatokban még voltak kedvező irányú elmozdulások is. Bár kétségtelen, hogy 1992 őszétől több terü leten, az exportban, a folyó fizetési mérlegnél kedvezőtlen változások is történtek, mégsem lehet sommásan azt mondani, hogy minden tekintetben rosszabbá vált volna a helyzet. Ebben az évben például az ipar — az ipar egészét tekintve — tartós növekedé st mutatott, éves szinten augusztus végéig 3%ban, ha az agráriparnak a mértékét kivesszük a feldolgozóiparból, akkor 7%kal, és például az építőanyagiparé — ami jelentős mutató, mert az építőipar mindig a húzóágazatok közé tartozik — , pedig ugyanezen idő szak alatt az előző évihez képest 10%kal növekedett. A folyó fizetési mérlegben mutatkozó deficit pedig — addig a mértékig legalábbis, ameddig a külföldi működőtőke bejön — egyáltalán nemhogy problémát jelentene, hanem kifejezetten kívánatosnak is tartjuk . Kedvező volt az is, hogy az import növekedésén belül a gépek és a beruházási javak importja növekedett. A szociális piacgazdaság nemcsak jelszó volt a Kormány gazdaságpolitikájában. Az elmúlt időszakban kiépült és feladatait teljesítette a munkanélküliek ellátását biztosító támogatási rendszer. A szociális törvény pedig megteremtette a lehetőségét annak, hogy minden rászoruló állampolgárról gondoskodjunk. Az egészségügyben megkezdődött a teljesítmény szerinti finanszírozásra történő átállás, és a társadal ombiztosítás vagyonhoz juttatása is folyamatban van. A mezőgazdasággal kapcsolatosan, Kósa András megjegyzésére reagálva, szeretném hangsúlyozni, hogy semmiféle diszpreferencia nem működik az ágazat szabályozásában. A jövedelemtermelés csökkenése a beszámo lókban leírt tényezők hatására történik. Ezeket a
