Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 2. kedd, őszi ülésszak 21. nap (339.) - Interpellációk - ELNÖK (Vörös Vince): - HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
1472 KözépMagyarország — tehát SzabolcsSzatmárBereg, HajdúBihar, Békés, JászNagykunSzolno k és BácsKiskun megyékre — 2,8 milliárd forint, a Dunántúlra 100 millió forint. Összesen tehát 3,7 milliárd forint. Munkahelyteremtő beruházások céljára kihelyezett támogatások ez évben a fenti bontás szerint: ÉszakMagyarországra 110 millió forint, Kelet- és KözépMagyarországra 261 millió forint, a Dunántúlra 25 millió. Összesen körülbelül 400 millió forint. Ezekből a számokból is kitűnik az, hogy következetesen érvényesítjük a Kormánynak azt a törekvését, hogy a támogatásokat KeletMagyarországra irányí tsuk. Az interpelláció második kérdésére válaszolva azt mondhatom, hogy a területfejlesztési alap működése elé került akadályok közismertek. Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló tavalyi LXXXIII. törvény ez év január 1jén hatályon kívül helyezt e a tavalyi 97es számú kormányrendeletet, amely korábban a területfejlesztési támogatásokról rendelkezett, és biztosította az alap működéséhez a szükséges jogi hátteret. Ennek helyébe a fenti törvény VI. fejezete lépett. A törvény azonban — még a kihelyez ett kormányülések nyomán született — kormányhatározatokkal együtt is kevés volt a jogszerű működéshez. Így a Kormány sem tudott még eleget tenni annak a kötelezettségének, hogy a törvény alapján megalkotott országgyűlési határozat után közzétegye a feltéte leknek megfelelő és támogatandó kedvezményezett területek jegyzékét. Ezenközben az ország elmaradott területein működő önkormányzatok részéről nagy nyomás nehezedett ránk, mert beruházásaikhoz elsősorban az alaptól várnak segítséget. Ez é v szeptember 28án az Országgyűlés elfogadta a területfejlesztési támogatás irányelveiről szóló határozatot, s ezzel megnyílt az út a kedvezményezett területek jegyzékét is tartalmazó kormányrendelet közzétételéhez. Jelezni kívánom, hogy ennek a kormányren deletnek a megjelenésére körülbelül három hetet kell még várni. BorsodAbaújZemplén és Heves megyékben, valamint Nógrád megyében kezdeményeztük regionális fejlesztési tanácsok fölállítását a térségi stratégiák öszszehangolása céljából. A tanács javaslatte vő jogkörrel rendelkezik, és az alaphoz benyújtott pályázatokat lehetőleg az ő javaslataik alapján rangsoroljuk, tehát a helyi előkészítést így képzeljük megvalósítani. Ez a kezdeményezés megfelel a Kormány azon törekvésének, hogy a döntéshozatalt decentra lizáljuk, s így erősítsük a helyi részvételt a területfejlesztési alapnak a döntéselőkészítő folyamataiban, és bevonjuk a régió szereplőit a térségi programok kidolgozásába és megvalósításába. A területfejlesztési alapnak a működését én sikeresnek ítélem, mert a területfejlesztési alap által nyújtott támogatásoknak átlagban a kétháromszorosát mozgósítja egyéb forrásokból, tehát ilyen módon — azt hiszem — a legsikeresebb állami pénzalap. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Vörö s Vince) : Köszönöm. Hatvani Zoltán képviselőtársamat viszonválasz illeti meg. Megadom a szót. HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Köszönöm, miniszter úr a részletes válaszát. Az első és harmadik kérdésemre adott válaszával kapcsolatban arra voltam kíváncsi, hogy körülbelül hogy helyezkedik el ez az alap az országban területileg és nagyságrendileg. Erre ön nekem választ adott. Így ehhez csupán annyit jegyzek meg, szakmailag talán nem mindig megalapozottak ezek a döntések, hogy az országnak melyik részére irányítják ennek a felhasználását, illetve azon belül milyen feladatokra irányozzák elő az alapot. Példaképpen mire gondolok? Megemlítem, hogy egy válságtérségben, a borsodi válságtérségben szerepel az előirányzat között 3 kmes kerékpárút fejlesztése, ami nagyon ti szteletre méltó és nagyon kívánatos cél, de ugyanakkor egy szó sem esik a válságkörzetet meghatározó nagyipar helyzetéről és esetleges, valamilyen módon való támogatásáról.
