Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 2. kedd, őszi ülésszak 21. nap (339.) - Kérdések - ELNÖK (Vörös Vince): - IZSÓ MIHÁLY (FKgP)
1457 Másodszor: az áramszolgáltatók részleges privatizációja során egy hosszú távú szemlélettel bíró szakmai tulajdonos bekapcsolódása szükséges tulajdonosként. Kétsé gtelen tény, hogy a költségarányos árak bevezetése ma társadalompolitikailag elfogadhatatlan lenne — erre 1996 körülig egy folyamattal kerülhet sor. Hogyha azonban előre látja a vevő ennek a folyamatát, akkor azt hiszem, minden szempontból megnyugtató. Har madszor: egy egyfordulós nyílt pályázat keretében került sor a tanácsadó kiválasztására. Ennek a szempontjai a következők voltak: ismerje a privatizációs célokat, és dolgozzon ki azokra egy reális programot; a végrehajtás időbeli ütemét tudja tartani; hogy milyen privatizációs tapasztalatai voltak a tanácsadónak, milyen szakmai kapcsolatai vannak és mi a díjazás mértéke és struktúrája. Ezek voltak azok a szempontok, amelyek alapján a kiválasztás megtörténik. Az erősáramú berendezéseket gyártó iparra vonatko zik a negyedik kérdése: döntően befejeződött a privatizáció, és versenyhelyzet van ebben a szektorban, ezért a kérdés abból a szempontból, hogy ki a beszállító — éppen mert versenyhelyzet van — már nem releváns. (14.30) A képviselő úr egy fővárosi erőmű pr ivatizációjáról is érdeklődött, ez még nem valósult meg, és nem lehet erről privatizációs tapasztalatokat mondani. Képviselő úrnak természetesen felajánlom, hogy a Vagyonkezelő Ügynökség munkatársai minden részletkérdésben állnak rendelkezésére, rendkívül fontos ügyről van szó, ezért felkértem — tájékoztatásul elmondom — az ÁVÜ igazgatótanácsát, hogy az áramszolgáltatók privatizációja kapcsán folyamatosan konzultáljon az Országgyűlés gazdasági bizottságával. Mivel az első nagy jelentőségű közszolgáltató sze ktor privatizációjáról van szó, ezt a döntést nemcsak az ÁVÜ IT fogja meghozni, hanem a Kormány elé fogom terjeszteni az ezzel kapcsolatos döntést. Ez úgy gondolom, kellő alapot ad arra, hogy megfontolt döntés szülessen. Köszönöm kérdését. (Taps a jobb old alon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Izsó Mihály, a Független Kisgazdapárt képviselője kérdést kíván feltenni a földművelésügyi miniszterhez a kárpótlásra kijelölt földek tehermentesítése tárgyában. Izsó Mihály képviselőtársamat illeti a szó. Kérdés: Izsó Mihály (FKgP) — a földművelésügyi miniszterhez — A kárpótlásra kijelölt földek tehermentesítése tárgyában IZSÓ MIHÁLY (FKgP) Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Miniszter Úr! A kárpótlásra jogosult állampolgárokat indokoltan érdekl i, hogy a földárverésen szerzett földjük tulajdonjogát a Földhivatal mikor jegyzi be az ingatlannyilvántartásba, továbbá, hogy a megmaradt kárpótlási jegyeiket mibe tudják befektetni. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal általános elnökhelyettes e, Marczelly Gusztáv szerint számos területen nincs jogerős földalapkijelölési határozat; a földeket jelzálogjog terheli, amíg a Földhivatal a bejegyzett jelzálogjog törlését nem jegyzi be, addig a földek elkülönítését nem lehet joghatályosan végrehajtani . Gyakorta előfordult, hogy az árverezőket a jelzálogjogról nem is tájékoztatták. A késedelem viszont hátrányosan érinti a tulajdonosokat és késlelteti a földek mezőgazdasági megművelését. Kérdezem a miniszter urat, tette már, és ha igen, milyen intézkedé seket a földkiadó és földrendező bizottságok felé a kijelölt földek tehermentesítésére? Továbbá: kárpótoltak jelezték, hogy az általuk megvásárolt földterületre az illetékesek előre nem közölték az esedékes terheket, tehát félrevezették őket. Kérdezem, ki viseli a téves információ ódiumát? Köszönöm szépen.
