Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 2. kedd, őszi ülésszak 21. nap (339.) - Kérdések - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
1458 ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre dr. Szabó János földművelésügyi miniszter úr adja meg a választ. Dr. Szabó János földművelésügyi miniszter válasza SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter: Mél yen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Izsó képviselőtársam! Az I. kárpótlási törvény szerint kárpótlásra bocsátani csak tehermentes ingatlant lehet. Ha valahol a dolog nem így történt, akkor természetesen az egy műhiba, egy törvénysértő ál lapot. Ezt valamilyen módon kezelni kell. Nem mondom azt, hogy nem történhetett meg — mert történhet műhiba — , de a kárpótlási hivatalok hivatalból kötelesek ellenőrizni, hogy ilyen eset ne fordulhasson elő. Ha ez mégis megtörténik, akkor földhivatali eszk özökkel ezt a kérdést érdemben kezelni nem lehet. Nem lehet azért, mert a jelzálogjog törlésére a Földhivatal csak akkor jogosult, ha annak alapjául szolgáló okirattal rendelkezik. Magyarul: ha a jelzálogjog jogosultja és a jelzáloggal terhelt ingatlan tul ajdonosa között van valami megállapodás a törlésre vonatkozóan. Ha ezt annak rendjemódja szerint a Földhivatalhoz benyújtják, akkor a Földhivatal köteles azt a meghatározott hivatali kötelességei között törölni. De ha nincs ilyen megállapodás — és nincs i lyen kérelem a megállapodás alapján — , akkor, sajnos, mi nem tudunk ezzel mit tenni. Az a kérdése a tisztelt képviselőtársamnak, hogy tetteme már, ha igen, milyen intézkedéseket a földkiadó és földrendező bizottságok felé a kijelölt földek tehermentesítés ére, megbocsásson, de kétszeresen is értelmezhetetlen. Értelmezhetetlen azért, mert ahogy az előbb elmondtam, ehhez a földkiadó bizottságoknak — ha úgy tetszik — nincsen közük, legfeljebb ők is szorgalmazni tudják ezt az érdekelteknél; a jelzálogjog jogosu ltjánál, illetve az ingatlan tulajdonosánál. Másrészt pedig a törvény semmilyen jogosítvánnyal nem ruházza fel a földművelésügyi minisztert abban a vonatkozásban, hogy e bizottságok fölött valamilyen hatósági jogkört gyakoroljon. Ilyen körülmények között t ehát nincs módomban a törvény rendelkezései szerint velük kapcsolatosan semmilyen intézkedést tenni. A következő kérdése az a képviselő úrnak, hogy hogyan kerül a tulajdonjog bejegyzésre a kárpótlásra jogosultak részére. El szeretném önnek mondani azt, hog y a Földhivatalnak hivatalból kötelessége a tulajdonjog bejegyzése is. Ezt folyamatosan végzik a földhivatalok az ingatlanok birtokbaadásával, illetve még a kárpótlást megelőző földalapkijelölésekkel párhuzamosan, és ahogy a kapacitásuk ezt lehetővé teszi , úgy tesznek eleget ennek a feladatnak. Éppen most van egy kormányelőterjesztésünk annak érdekében, hogy további 500 millió forintot kapjanak a földhivatalok az ezzel kapcsolatos többletkiadásaik fedezésére, annak érdeké ben, hogy ezt a munkát maradéktalanul — és lehetőség szerint egy optimális időn belül — el tudják végezni. A földhivatalok eligazítást kaptak arra vonatkozóan, hogy rendkívül indokolt esetben, például ha jelzálogjoggal kívánják az ingatlant megterhelni, kö lcsönt kívánnak felvenni, akkor soron kívül intézzék el a tulajdonjogbejegyzést, azoknak a kárpótoltaknak a javára, akik ilyen dolgot szeretnének tenni. Végül az ön legutolsó kérdése az, hogy a kárpótlási jegyet mibe fektesse be a tulajdonos. Kérem, én el mondhatom, hogy a törvényben milyen lehetőségek vannak, de azt gondolom, ez egy piaci kérdés, amit erről a helyről én nem tudok megválaszolni olyan értelemben, hogy az használható legyen az illető tulajdonosnak az adott pillanatban. Ha saját jogon szerezte a kárpótlási jegyét, akkor lehet vele természetesen árverésen részt venni, fel lehet használni önkormányzatilakásvásárlásnál, fel lehet használni a privatizáció során, és el lehet idegeníteni a piacon, az most egy más kérdés, hogy mennyiért és hogy az il letőnek megérie vagy sem. Köszönöm szépen, és kérem, hogy fogadja el a válaszomat. (Szórványos taps.)
