Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 2. kedd, őszi ülésszak 21. nap (339.) - Kérdések - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ TAMÁS, DR. tárca nélküli miniszter:
1456 Hogya n lesz vevő a 15% tulajdoni hányadra, mikor az áram fogyasztói árrése törvényileg szabályozatlan — mint tudjuk, a Parlamentnek benyújtott törvényjavaslat alapján, ami ugyan elfogadva még nincs, de tervezett? Hogyan lesz a 126/1992. számú kormányrendelet me gjelenítve a villamosenergiatermelő szektor és az áramszolgáltatók egyes vállalatainak tulajdonosi szerkezetében — konkrétan a nagyobb erőművek, például 50 megawatt feletti, az országos villamosvezetékhálózat, vagy maguk az áramszolgáltatók esetében? Az október 5i Állami Vagyonügynökségi Közlönyben közzétett tanácsadók kiválasztásának melyek voltak a konkrét szempontjai? Miként értékelték a pályázatokat? Ebben a közlönyben ezeket olvasva, nekem ugyanis kételyeim támadtak. Hogyan lesz védve az erősáramú b erendezéseket gyártó nemzeti ipari szektor, ha előbbutóbb nem lesz többségi tulajdonunk egyegy erőmű vagy áramszolgáltató? Teljesen nyilvánvaló ugyanis, hogy amennyiben egy külföldi cég részesedést kap egy áramszolgáltató vagy erőmű területén, az ott lév ő fejlesztéseknél, felújításoknál, bővítéseknél, egyebeknél is, nyilvánvaló, a külföldi cég a saját partnercégét fogja felkérni beszállításra, ugyanakkor vannak olyan magyar erősáramú gyártó cégek, amelyek amúgy is nehéz helyzetbe kerültek a keleti piacves ztés miatt, és ezek még a hazai piacot is el fogják netán veszíteni. Az utolsó részletkérdésről tulajdonképpen biztos információm nincs — ezért is teszem fel a kérdést — , mert tudomásom szerint az egyik legnagyobb fővárosi erőmű privatizációs folyamata elk ezdődött?… befejeződött?… — nem tudok részleteket, csak hallottam róla. Amennyiben ez a privatizáció megtörtént, érdekelne, hogy mik ebből a tapasztalatok, mondjuk a vezetés személyi összetétele, belső szerkezeti változások, elszámolási módosítások, bérezé s, munkavállalói érdekképviselet, technológiai fejlesztések, költséggazdálkodás terén — tehát hogy egyáltalán mit jelentett ezen a téren a privatizáció, amennyiben megtörtént. Köszönöm. (Gyér taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Szabó Tamás t árca nélküli miniszter urat, hogy a feltett kérdésekre szíveskedjék válaszolni. Dr. Szabó Tamás tárca nélküli miniszter válasza SZABÓ TAMÁS, DR. tárca nélküli miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm ezt a kérdést, hiszen egy nagy fontosságú sz ogáltatószektor privatizálásának előkészítése folyik. Ez a tervezett értékesítés átgondolt, valamennyi érintett féllel egyeztetett privatizáció várhatóan nem jár semmilyen belátható negatív következménnyel a szolgáltató szektorra, ellenkezőleg. A célja az ennek a privatizációnak, hogy szakmai befektető bevonásával tőkeemeléses privatizáció valósuljon meg, hogy ezeknek a cégeknek a technológiai színvonala tudjon emelkedni, és azzal a szándékkal valósuljon meg, hogy javuljon ennek során a működés hatékonysága , és egy új vezetési tudás is bejöjjön a cégbe. A privatizáció kétlépcsős folyamat lesz. Az első lépcső az áramszolgáltató vállalatok részleges privatizációja, amely tartalmazza a jegyzett tőke 10%ának megfelelő részvényhányad kárpótlási célú felajánlását , tartalmazza 15% elkülönítését és felajánlását a társadalombiztosítási vagyonátadás keretében, és 15% értékesítését a jegyzett tőkéből, de csak olyan szakmai befektető számára, amely 1994 folyamán kötelezettséget vállal egy 1015% nagyságrendű tőkeemelés megvalósítására is. A privatizációs elképzeléseket az érintettek a gazdasági kabinetben megtárgyalták. A konkrét kérdésekkel kapcsolatban: Ez a részleges privatizáció a magyar villamosenergiaipar egésze fölötti állami kontrollt nem érinti, mivel az MVM Rt . 50+1%os döntési és állami tulajdoni előírása a 126os kormányrendeletben megmarad.
