Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 6. hétfő, őszi ülésszak 1. nap (319.) - A területfejlesztési támogatás irányelveiről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK(Szabad György): - VÉKONY MIKLÓS, DR. (MDF)
15 mély gyökerűek a gazdasági problémák, hogy azok kezelése és megoldása teljesen új intézményi és eszközrendszert követelve, csak hosszú távon lehetséges. Ennek az intézményi és eszközrendszernek a megteremtése folyamatban van. A nagymértékű fejlesztési ráfordítások és infrastrukturális beruházások közvetlenül még nem éreztetik, de nem is éreztethetik a hatásukat. Azt is őszintén úgy gondolom, el kell ismerni, hogy a keleti országrészben jelentkező agrármunkanélküliség megkeseríti ezeknek a fejlesztéseknek az édes ízét. Ahogyan azt a nyírmegygyesi polgármesternek egy lakos megfogalmazta: Hiába vezetik be a lakásomba a gázt, ha nem tudom a gáz árát kifizetni. Mégis a z infrastrukturális fejlesztéseket folytatni kell, s az eszközöket úgy, ahogyan azt az országgyűlési határozati javaslat tartalmazza, KeletMagyarországra kell koncentrálni, mivel a fejlődés alapjait teremtjük meg ezzel, azokat az alapokat, amelyek lényegé ben ez idáig hiányoztak. Ma már elemző munkák kötetei igazolják, és ez nem politikai, hanem kifejezetten szakmai kérdés, hogy több évtizedes elhibázott gazdaságfejlesztésre — lásd Borsod — vagy a gazdaságfejlesztés hiányára — lásd például Szabolcs — vezeth etők vissza a jelenlegi gondok. De vizsgáljuk meg más oldalról is az előttünk álló előterjesztést! Vizsgáljuk meg forrásoldalról a területfejlesztési alapot, különös figyelemmel arra, amit Hatvani Zoltán képviselő úr az előző ülésen mondott, miszerint forr ások hiányában írott malaszt marad az országgyűlési határozat. Azt hiszem, ezt a kérdést kell a legjobban megvilágítanunk, mert alaptalan várakozásokat nem szabad ébreszteni, másrészt, ha Hatvani Zoltánnak valóban igaza van, akkor a Parlamentnek kezdeménye zni kell a területfejlesztési alap működése céljából a megfelelő intézkedéseket. Nézzük, mit mutatnak a számadatok! Vane pénz és mennyi, mire lehet itt pályázni? Hatvani Zoltán képviselő úr arra hivatkozott, hogy a privatizációs bevételek nem biztosítják a területfejlesztési alap működését. Igaz, hogy a területfejlesztési alap forrását a privatizációs bevételek adják, azonban az alap működését költségvetési garancia biztosítja, tehát ebből a szempontból az alap nem válhat működésképtelenné. Ugyanakkor való ban igaz az, hogy gyakorlatilag erre az évre a források — a másfél milliárd forint összegű földalapú támogatás kivételével — lekötésre kerültek. 1993. január 1jei hatállyal, a területfejlesztési támogatásra vonatkozó kormányrendelet hatályon kívül helyezé sével a Parlament azt a települési listát is hatályon kívül helyezte, amelynek alapján a pályázatokat be lehetett nyújtani és elbírálni. Így év közben, 1993ban a területfejlesztési tárcaközi bizottság február 29i és június 29i ülésén csak kormányhatároz atok — a borsodi, hevesi és nógrádi kormányhatározatok — értelmében tudott pályázatokat befogadni és elbírálni. Ezekkel a pályázatokkal gyakorlatilag az ez évi források lekötésre kerültek. Függőben van még az elmúlt évben a tárcaközi bizottság által elbírá lt és támogatott, mintegy 16 munkahelyteremtő támogatás igénybevételére irányuló pályázat sorsa, ahol az eljárás felfüggesztésére szintén a kormányrendelet hatályon kívül helyezése miatt került sor. Az új települési lista elfogadásával nyí lik meg a lehetőség, hogy a pályázók pénzükhöz juthassanak, ugyanis ezekre a pályázatokra mintegy 300 millió forint összegben a források elkülönítésre kerültek. Szintén elkülönítésre került és rendelkezésre áll Békés megye részére mintegy 50 millió forint. Az új pályázatok befogadására és elbírálására csak jelen oszággyűlési határozat elfogadását követően kerülhet sor, mivel ennek alapján tudja a kormányzat az új területi listát összeállítani. A források szűkös volta miatt a jövőre vonatkozóan talán fel leh et vetni azt a kérdést, hogy helyes lenne, ha a komplex megyei programokra, amelyek vannak, működnek, külön forrást biztosítana a Parlament, és az nem terhelné az amúgy is csekély összegű területfejlesztési alapot.