Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 1. hétfő, őszi ülésszak 20. nap (338.) - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék hozzá kapcsolódó véleménye általános vitájának folytatása - BECKER PÁL, DR. (MDF)
1372 számon. A vita folytatásában elsőként megadom a szót Becker Pál k épviselő úrnak a Magyar Demokrata Fórum részéről. Becker Pál képviselő urat illeti a szó. Felszólaló: Dr. Becker Pál (MDF) BECKER PÁL, DR. (MDF) Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Dr. Szabó Iván pénzügyminiszter úr az 1994es költségvetési törvényja vaslat expozéjában október 12én bejelentette, hogy a törvényekben előírt egyeztetések, valamint a megváltozott kamatfeltételek alapján a központi költségvetés kiadási főösszege és hiánya a benyújtott törvényjavaslathoz képest több mint 100 milliárd forint tal nagyobb. A megállapodások, illetve az új feltételrendszerben esedékes többletkiadások költségvetési konzekvenciáit a 13549 — 13560as sorszámú módosító indítványok tartalmazzák, amely indítványokat Siklós Csaba képviselőtársammal közösen nyújtottunk be. Ennek megtörténte azt is kifejezésre juttatja, hogy a Kormány e módosulásokat a költségvetési javaslat kereteibe illeszthetőnek ítélte. Az említett képviselői módosító indítványok az alábbi témákat ölelik fel. Először: a közalkalmazotti sztrájkbizottság és a Kormány közös nyilatkozatot fogadott el arról, hogy a benyújtott 1994. évi költségvetési törvényjavaslatban foglaltaktól eltérően már 1994től életbe lép a közalkalmazotti bérrendszer. Az ebből adódó többletkiadások fedezetéül olyan megoldást nyújtottun k be, amely a terheket arányosan osztja meg az érintett intézményi kör finanszírozásában szerepet vállaló központi költségvetés, helyi önkormányzat és egészségbiztosítási alap között. A helyi önkormányzatoknál a szükséges forrást legnagyobbrészt átlagosan 50%ban a központi költségvetés biztosítja 1994ben egyenlő részben támogatással és az önkormányzatok által megelőlegezett öszszeghez kapcsolódó garanciavállalással. A megelőlegezett összeget a központi költségvetés maradéktalanul visszafizeti 1996 és '98 között, és viseli ennek kamatterheit is, ha hitelfelvétellel párosul. Ha ezt az összeget az önkormányzat saját költségvetéséből biztosítja, akkor két évig számára a központi költségvetés kamatprémiumot fizet. Ezek mellett az egészségbiztosítási alap fizeti a többletkiadásoknak átlagosan 20%át, míg a helyi önkormányzatoknak kell finanszírozniuk mintegy 30%át, mert ekkora részarányt képvisel átlagosan a költségvetésükön belül a saját és az átengedett bevétel. Második témakör: az Érdekegyeztető Tanács fórumá n a Kormány megállapodásra jutott a bérgaranciaalap létrehozásának szükségességében, s ezzel összefüggésben is a szolidaritási alaphoz való munkaadói és munkavállalói hozzájárulás mértékének módosulásában. A munkavállalói hozzájárulás 2%ról 1,5%ra csökk en, a munkáltatók által fizetett rész 7%ról 7,5%ra emelkedik, amiből 0,3% a bérgaranciaalap feltöltését szolgálja. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók terhei egyértelműen csökkennek, és emellett pluszgaranciát kapnak a béreik kifizetését illetően. A munkanélküliek ellátási feltételrendszerének 1993. évi módosítása az eddigi folyamatok alapján forrásátcsoportosítást indokol az önkormányzatok javára, miután a munkanélküliellátásból kikerülők jövedelempótló támogatása — mint ellátási forma — , pénzszük séglete ebben a körben növekvő. A harmadik témakörben az időközben új változatban benyújtott adótörvényekhez igazodóan a földadó adókedvezményként való tényleges érvényesíthetőségét javasoljuk. Negyedik témakör: a Kormány a társadalombiztosítási önkormányz atokkal egyezségre jutott abban a kérdésben, hogy az alapok hiányának kezelésére, a hiányfinanszírozás módjára az a legszerencsésebb megoldás, ha a költségvetés az eredetileg 1996 végéig ütemezett profiltisztítást előrehozva 1994ben — a mezőgazdasági jára dékok kivételével — teljeskörűen végrehajtja. Ugyanis
