Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 1. hétfő, őszi ülésszak 20. nap (338.) - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék hozzá kapcsolódó véleménye általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP) - ELNÖK (Szabad György):
1373 a társadalombiztosítási alapok együttes hiánya rendkívül magas összeg lenne, ha a 42 milliárd forintnyi profiltisztítást nem hajtanánk most végre. Hangsúlyozni kell, hogy az államháztartás egésze szempo ntjából lényegében mindegy, hogy a központi költségvetésben jelenik meg a hiány, vagy a társadalombiztosítási alapokban. A társadalombiztosítási önkormányzatok és a Kormány között további megegyezés eredménye az is, hogy a következő évben az egészségbiztos ítási önkormányzat is igénybe veheti az állami költségvetés forgóalapját. Ezzel a két alap konszolidált működése biztosított. (16.20) Ötödszörre: a Kormány időközben beterjesztette az 1994. évi Vagyonpolitikai Irányelvekre vonatkozó javaslatát. A privatizá ciós bevételek keletkezését és felhasználási lehetőségeit áttekintve és mérlegelve az elkülönített állami pénzalapok finanszírozási forrása az ÁV Rt.nél keletkező bevétel lehet. Módosítási javaslatunk összhangot teremt a Vagyonpolitikai Irányelvek terveze te és a költségvetési javaslat között. Végül az 1993. év második fél évében a Diszkont Kincstárjegyeknél 89%os kamatszintemelkedés következett be. Ez részben az úgynevezett repokamatok, vagyis a kereskedelmi bankok az MNBnek ideiglenesen átadott érték papírjaik fedezete mellett kapott hitelek kamata esetében a jegybank által kétszer végrehajtott összesen 4%os emelés, részben a tőkepiacon kialakult viszonylagos pénzszűke eredménye. A Diszkont Kincstárjegyek iránti kereslet növelése érdekében a repokama tszint fölé kellett emelni a Diszkont Kincstárjegyek maximális hozamát, hogy megérje a kereskedelmi bankok számára a vásárlás. Ennek következtében 1994re — 2325% körüli kamatot számításba véve — a belföldi államadóssági kiadások növekedése, nettó hatását tekintve, 60 milliárd forinttal növeli a költségvetés hiányát. Az 1994. évben kibocsátandó államkötvények jegybanki megvásárolhatóságának feltételeit is egyértelművé tettük. Tisztelt képviselőtársaim! Az előbb ismertetett módosítások, amelyeket a gazdaság ban bekövetkezett változások kényszerítettek ki, a költségvetés kiadásait 108,6 milliárd forinttal növelik. — Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Rab Károly a Szabad Demokraták Szövetségéből. (D r. Békesi László jelentkezik.) Elnézést! Békesi László ügyrendi felszólalást kíván tenni. Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Békesi László (MSZP) BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Azért tudtam csak most jelentkezni, mert meg kellett várnom Bec ker Pál hozzászólását. Abban bíztam, hogy nem kizárólag a Siklós Csabával együtt benyújtott módosító indítványukat indokolja, hanem választ ad arra is, hogy ezek a nyilvánvalóan a Kormány által az ő nevükben beterjesztett módosító indítványok mikor egészül nek ki. Nyilvánvalóan nincs értelme tovább folytatni az általános vitát addig, amíg a Kormány nem nyújtja be a Parlamentnek azt a módosító indítványt, amely rendelkezik az így megnövekedett több mint 66,5 milliárdos konszolidált államháztartási hiány finan szírozási rendjéről. Egy árva szó nincs a benyújtott módosító indítványokban arról, hogy ezt az államháztartás egészére nézve több mint 66 milliárd forinttal növekvő deficitet miből akarja finanszírozni 1994ben. Nyilván még más módosító indítványok is jön nek; értelmetlennek látom ebben a helyzetben az általános vitát addig folytatni, amíg a benyújtott módosító indítványok nem ölelik fel a teljes kört. Ezért javaslom, és kérem elnök urat, hogy az általános vitát szakítsa meg. — Köszönöm. Határozathozatal üg yrendi kérdésben ELNÖK (Szabad György) :
