Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 27. szerda, őszi ülésszak 19. nap (337.) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (DORNBACH ALAJOS): - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
1350 tisztességes kapcsolat képviselők és választópolgáro k között. Úgyhogy én is nagyon kérem, hogy ezeket a megjegyzéseket vegyük ki a vitából, csináljunk egy jó törvényt ebből is. Én nagy visszafogottsággal, a beterjesztések és a hozzászólások során egyszer nem hivatkoztam példákra. Most se teszem. Higgyék el, képviselőtársaim, nagyon sok példával tudnám bizonyítani, hogy ennek a törvénynek a hiánya milyen veszélyeket rejteget, és milyen károkat okozott már ma az egész Parlament tekintélyének. Ne példálóddzunk, hanem próbáljunk jó törvényt csinálni. Én ehhez ké rném Bethlen úrnak a segítségét is. A 33 percből 25 perc olyan volt, ami segített, ami hasznos, ami jó, ezt köszönöm. Egymás piszkálását, valótlanságok állítását hagyjuk ki a parlamenti játszmából. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (DORNBACH ALAJOS) : K öszönöm szépen. Ugyancsak reflexióra kap lehetőséget Hack Péter képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az idő előrehaladtára tekintettel elkerülöm azokat az udvariassági formákat , amiket őszintén tudnék megtenni, tehát nem üres udvariasság annak ecsetelésében, hogy mennyire nagyra becsülöm vitatkozó partnereimet, és élvezet számomra is Bethlen Istvánnal vitatkozni, és különösen élvezet figyelni, ahogy nagy rutinnal helyez egymás m ellé olyan kérdéseket, amik valójában nem egymás mellé illő kérdések. (Derültség a bal oldalon.) Ilyen volt, aki csak ezt a vitát nézte, vagy bekapcsolódott a beszédének a hallgatásába, joggal hihette azt, hogy a képviselői tiszteletdíjról vitatkozunk. Val ójában egy egészen más kérdéskör a vitának a tárgya. Én nagyon röviden szeretnék csak az összeférhetetlenségi szabályok vonatkozásában Bethlen István képviselő úr által elmondott dolgokra reagálni. Az egyik kérdés, amire szeretnék kité rni, az az eltérő logika a két megközelítésben. Én tényleg tiszteletben tartom az ő logikáját, ez egy követhető logika, amely azt mondja, hogy kérem, a nyilvánosság szereplőin keresztül ellenőrizzük a gazdaságot. Én azt állítom, és a szabad demokratáknak a z a véleménye, hogy a magyarországi körülmények között sem az elmúlt évtizedek tapasztalata, sem az elmúlt három év tapasztalata nem igazolja ezt a verziót. Nem igazolja azt, hogy kívánatos lenne, hogy a képviselők belépjenek az igazgatótanácsokba és felüg yelőbizottságokba, hanem éppen azt támasztja alá, hogy helyesebb a szigorúbb összeférhetetlenségi szabályoknak a megállapítása. Ezért indítványoztuk azt ennél a törvénynél és a módosító indítványban, hogy országgyűlési képviselők állami cégeknél ne lehesse nek felügyelőbizottsági, igazgatótanácsi tagok, mert ez a jelenlegi helyzetben visszaélésekre ad okot. Csak arra a kérdésre kérem a választ, hogy egy olyan képviselő, akinek az egzisztenciája alapvetően az ilyen megbízatásoktól függ, és nem a képviselői ál lásától, az kinek a véleményére fog figyelni szavazatánál? Az őt küldő választópolgárok véleményére, akik őt ide delegálták, vagy a jövedelmének döntő többségét biztosító ÁVÜre vagy ÁV Rt.re, amelyek az igazgatótanácsi megbízatását adták vagy sem? Szerin tem ezért a szigorú szabályok indokoltak. Hozzáteszem: én teljesen egyetértek Bethlen Istvánnal abban, hogy milyen visszatetsző volt az a hatalomátmentés, az a politikai pozíciónak a gazdasági pozícióba való átmentése, ami 1990ben történt, de ki kell egés zítenem, hogy ugyanilyen visszatetsző az, ami '93ban történik, és ami '90 óta történik. Mert ha valóban az történt volna, amiről Bethlen István beszélt, hogy az igazgatótanácsokban, a felügyelőbizottságokban vállalati vezető pozícióba a pártkáderek helyet t jó szakemberek ültek be, akik az adott érának a kiváló szakértői, akkor mi nem tudnánk érvelni Bethlen Istvánnal szemben, és senki nem tudna érvelni. De nem az történt, hogy a pártkádereket szakemberek váltották le, hanem a pártkádereket pártkáderek vált ották le, olyan képviselők, kormánypárti képviselők ültek be vállalatok igazgatótanácsába, akiknek sem a gazdasághoz, sem ahhoz az adott témához semmi közük nem volt. Ugye, Vas megyében a kormánypárti képviselő a sárvári
