Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 27. szerda, őszi ülésszak 19. nap (337.) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (VÖRÖS VINCE): - ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. (MDF) az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
1320 politikai rendszerváltás alapjának kellene lennie. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (VÖRÖS VINCE) : Köszönöm. Most megadom a szót dr. Zétényi Zsolt képviselő úrnak, az emberi jogi bizottság kisebbségi véleményét kívánja isme rtetni. Felszólaló: Dr. Zétényi Zsolt, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségi véleménye előadója ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. (MDF) az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Orszá ggyűlés! Az emberi jogi bizottság — hasonlóan más bizottságokhoz — nagyon sokszor foglalkozott ezzel a kérdéssel, az egyes fontos tisztséget betöltő személyek ellenőrzésével, de talán tágabban kifejezve az összeférhetetlen helyzetben lévő vagy zsarolható s zemélyek jogi helyzetének kérdésével. Mert véleményünk szerint nem másról van szó, mint arról, hogy az államapparátusban, akár a népképviseleti Országgyűlésben, akár másutt ne legyenek olyan személyek, akiknek a jelen helyzete és a múltja összeegyeztethete tlen. Világos dolog, hogy nem büntetőjogi szankciókról van szó. Arról van szó, hogy bizonyos bizalmas munkaköröket betölthetneke olyan személyek, akikkel szemben általunk ismeretlen politikai vagy nem politikai erők olyan érveket hozhatnak fel, amely őket eltérítheti a népszuverenitás elvei alapján való eljárástól; vagy ha más hatalmi ágban dolgoznak, akkor eltérítheti őket a független magatartástól, a független, szakszerű közalkalmazotti és köztisztviselői magatartástól. Igenis, ez a helyzet, ha fennmarad — és ez a véleménye az emberi jogi, vallásügyi és kisebbségi bizottság adott ülésén kisebbségben lévő tagjainak, akik azonban nincsenek kisebbségben általában — , nos, ha ez a helyzet változatlanul fennmarad, akkor ez alkotmányellenes helyzet. Tudniillik g ondoljunk bele abba, hogy a magyar Alkotmány szerint a magyar nép hatalmát választott képviselői útján gyakorolja, és ebből számos más dolog is következik. Ezek a választott képviselők alkotmánybírákat választanak. Ezek a képviselők megválasztják a Legfels őbb Bíróság elnökét, megválasztják a legfőbb ügyészt, hogy más államszervezeti összefüggésekre ne utaljak. Vajon alkotmányos helyzete az, hogy ezek a személyek, illetve ezen személyek egy része nem a választóinak van alárendelve, hanem ismeretlen erőknek, olyan erőknek, amelyek ezen összeférhetetlen helyzetük miatt zsarolhatják és befolyásolhatják ezeket az embereket? Nyilvánvaló, hogy a népképviselet, a népszuverenitás alkotmányos elve sérelmet szenved ebben az esetben. Ha ebben az összefüggésben nézzük a helyzetet, akkor azok az aggályok, amelyeket az Alkotmánybíróság elnöke vagy akár a Legfelsőbb Bíróság elnöke említ, sokkal kisebb sérelemmel fenyegetnek, ha egyáltalán fenyegetnek valamilyen sérelemmel, mint amilyen sérelemmel az a helyzet fenyeget, és n emcsak fenyeget, hanem jelent is jelenleg fennálló helyzetet, amelyben vagyunk. Mi, akik kisebbségi véleményt nyilvánítottunk, azon a véleményen vagyunk, hogy nem akarunk úgy bevonulni a jogtörténetbe vagy a történelembe, mint egy kétes összetételű testüle t tagjai, amely testületnek egy része feltehetőleg kapcsolatban volt az elmúlt állampárttal, míg más, döntően nagyobb hányada nem volt kapcsolatban. Azonban a legjobb étel is elrontható egy csipetnyi méreggel, ugyanígy a kételyek árnyéka borítható e Parlam ent egész munkájára, működésére és arra, hogy milyen indítékból hozott ez a Parlament különböző döntéseket. Nos, természetesen számos kétely és számos ellenvetés fejezhető ki. Megítélésünk szerint a legmagasabb bírói tisztségek viselőinek bevonása csak biz tosíték jellegű lehet. És azoknak — ezt a legnagyobb udvariassággal kell mondanom — , akik legmagasabb bírói tisztséget vállalnak, tudniuk kell, hogy átmeneti időszakban, különleges körülmények között vállalták el ezt a tisztséget. Lehetetlen, tarthatatlan az az álláspont, hogy kristálytiszta jogállami érvekre hivatkozva megtagadjanak közreműködést az államélet megtisztításában, mivelhogy egy jogállamban általában
