Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 26. kedd, őszi ülésszak 18. nap (336.) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvé... - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PALOTÁS JÁNOS (független)
1226 Ha már hozzányúltunk a választási törvényhez, akkor a hozzányúlásban még egy, azt hiszem, a társadalom által nagyon erősen elvárt lépést talán jó lett volna megtenni, a hároméves előkész ítő munka talán ezt meg is engedte volna. Azt gondolom, hogy sem az ország méretéhez, sem az ország tagoltságához, sem az ország gazdasági helyzetéhez nem illeszkedik a jelenlegi parlamenti létszám. Majd minden parlamenti párt programjában szerepel, hiszen minden választási nagygyűlésen megkérdezik, és nem is mernek másként válaszolni, hogy a Parlament létszámát csökkenteni kellene, mert irracionálisan nagy a mai szám. Én azt gondolom, hogy elég jól belátható az az irány és az az optimális számarány, amelyr e csökkenteni kellene. Nagyon sok helyről, szakmai körökből elég megalapozott, hogy valahol 250 fő körüli az a parlament, amely illeszkedik ma a magyar társadalomhoz. Ennek kapcsán most egy váltást is végre lehetett volna hajtani, amely abban mutatkozik, h ogy ma a Parlamentben az egyéni választókörzetekből bekerült képviselői arány kisebb, mint a területi és országos listán bekerült képviselők aránya. Ez egy sajátos Ellenzéki Kerekasztalegyeztetés eredménye volt a '90es választásokat megelőzően. Ugyanakko r azt gondolom, hogy ezen az arányon célszerű változtatni. És miután a társadalom viszonylag elfogadta a 176 egyéni választókörzetet, kialakult egy megfelelő kommunikációs rendszer, hiszen egyegy választókörzethez körülbelül 60000 választópolgár tartozik, tehát ez egy működő rendszer, ez is talán a legbonyolultabb terület, ha ezen változtatnánk. Ugyanakkor nem biztos, hogy a területi listáknak van indokoltsága. Ezért azt gondolom, hogy a 176 egyéni választókörzet meghagyása mellett egy 74 fős országos list a, amely magában foglalja — amiből vissza kellene számolni — a 13 főt, amit az etnikai és nemzetiségi kisebbségek számára a javaslat tartalmaz. Ez az egyesítés egy megfelelő 250 fős parlamentet hozna létre. Ahol talán abban is egy egészséges változásra ker ülne sor, hogy magasabb szintre, nagyobb arányra, az 50%ot meghaladó arányra kerülne az egyéni választókörzetben a személyükre szavazott képviselők száma a parlamentben. Én ezt egy kívánatos váltásnak tartottam volna. Nem került rá sor. Várható volt, hogy nem kerül rá sor. De az nem volt várható az én megítélésem szerint, hogy növelni fogjuk a képviselők számát. Ki kell mondani, hogy az előttünk lévő javaslat 13 fővel több országgyűlési képviselőt tartalmaz a maihoz képest, a mai törvényhez képest, amit vi szont már súlyos hibának tartok. És ez nem indokolható azzal, hogy ez a 13 fő nélkülözhetetlen a Parlamentből, lévén itt a nemzeti és etnikai kisebbségekről szó, ez az országos listák kárára minden további nélkül megoldható lett volna. Tehát ez semmiképpen nem igényelte a képviselői helyek számának változását. Ennek kapcsán szeretném elmondani azt a szakmai kritikát az előterjesztéshez — és ezt igyekszem a hátralévő hónapokban minden alkalommal elmondani a Parlamentben, ha előttünk törvénytervezet szerepel — , hogy nem illeszkedik az 1994es dátumhoz. Nem illeszkedik Európához egy olyan előterjesztés, amelynek a szakmai színvonala egy kérdés, de amely mögül mindenképpen hiányoznak a döntéshozók számára az úgynevezett hatástanulmányok. Azok a kigészítők, amely ek keretében felelősségteljesen lehetne a képviselők véleményét kialakítani. Nem mutatja be az előterjesztés — pedig be kellene — , hogy mit jelent, ha a képviselők száma növekszik. Milyen költségvonzata van ennek? Mit jelent az előterjesztésnek az a pontja , hogy szélesíteni akarom a választójogot, és külföldön is meghatározott korlátok között hozzáférhetővé akarom tenni a szavazás lehetőségét? Mi ennek a felállítási költsége, a szavazatköltsége, mi az időkihatása, mennyi idő múlva jutok hozzá a végleges ada tokhoz? Lehet, hogy ez mind vállalandó. Tehát én ezzel a felvetéssel nem azt akarom vitatni, hogy ha ez belekerül X tízmillió forint többletkiadásba, de a demokráciánk ettől erősödik, az alapjaink és az egész működési modell ettől jobb lesz, a társadalmi e lfogadottsága magasabb lesz, akkor meg kellene takarítani ezt az X tízmillió forintot. De ki kell mutatni. A kodifikációs kormányzati előterjesztéseknek tartalmazniuk kell ezeket. Nem általánosságban felvetni, hogy fogadjunk el valamit, majd a költségvetés i törvény tárgyalásakor olyan tételek kerülnek elénk, amire azt mondják, hogy uraim, önök szavazták meg annak idején a
