Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 26. kedd, őszi ülésszak 18. nap (336.) - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KIS GYULA JÓZSEF, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság alelnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TOMPA SÁNDOR (MSZP)
1211 Miért tartjuk támogatandónak és előremutatónak a jelenleg i javaslatot? — erről néhány szót. Örvendetesnek tartjuk, hogy a közalkalmazotti osztályokhoz és fizetési fokozatokhoz hozzányúlt a törvényjavaslat. Jogos az az igény és jó az a megoldás, amelyre javaslatot tettek. Itt külön szeretnék kitérni a B fizetési osztály kettéválasztására, a B1, B2 bevezetésére. Örülünk annak, hogy pontosítani igyekszik a besorolási és átsorolási feltételeket, és örvendetes az is, hogy már meglévő gyakorlatot igyekszik szentesíteni a 13. havi kifizetések ügyében. Szintén üdvözlendő nek és támogatandónak tartjuk — mi magunk is korábbi indítványunkban szorgalmaztuk — , hogy a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő megállapítását újra kell definiálni, annak megfelelően, ami ebben a javaslatban is szerepel. Mi az, amit mi magunk kifogá solunk, hiányolunk, és természetesen módosító javaslatok formájában módosítani kívánunk? Véleményünk szerint nem elég egyértelmű a közalkalmazotti törvény 63. §ának (1) bekezdésére tett újrafogalmazási kísérlet. Mi legalábbis kétféle értelmezését is talál tuk ennek, és majd a részletes vitában az ehhez benyújtott módosító indítványunk kapcsán elmondjuk aggályainkat. Pongyolának találjuk a közalkalmazotti törvény 63. §a (7) bekezdését. Csak arra a részre szeretnék utalni, s azt szeretném idézni, hogy a munk áltatónál általában szokásost meghaladó iskolai végzettségről beszél. Én úgy gondolom, hogy ezt pontosabban is meg lehet fogalmazni. Szintén nem értelmeztük egyértelműen a 63. § (9) bekezdését. Valamiféle tervszámízűnek érezzük ezt, amikor definiálja azt, hogy hány embert lehet Fbe átsorolni, illetve mennyit lehet besorolni ide, és a kettő összege képezne egyet, azaz fele lenne az átsorolással létrejött Fesek száma, és a másik fele pedig az, akit oda lehet besorolni. Mi úgy gondoljuk, hogy ez az intézmény en, munkahelyen belüli mobilitást akadályozná, mert azok száma, akiket be lehet oda sorolni, csak úgy növekedhetne, ha valaki már kiesett ebből a bizonyos F fizetési osztályból. Ezt pontosan tisztázni kellene, hogy miről van szó. S bár üdvözlendőnek tartju k, hogy a 13. havi fizetés tekintetében már meglévő gyakorlatot kíván szentesíteni ez a törvényjavaslat, azonban egyúttal visszalépésnek is tekintjük a jogosultság megállapításánál tett új javaslatot, valamint mi magunk csak kényszermegoldásnak tartottuk a zt, hogy az idén a januári hónapra tolódtak át a 13. havi kifizetések. Szintén aggályaink vannak a 87. § új, (3) bekezdése kapcsán is, mert bár egy jogos igényre tett egy kísérletet, és próbálta megfogalmazni, azonban nem kerülhető el az, hogy ennek értelm ezésekor és ennek újradefiniálásakor újra kell számolni a közalkalmazottak szabadságát, újra kell értelmezni a jubileumi jutalom kérdését, amelynek az értelmezésére korábban kérdések és interpellációk formájában már mi annak idején tettünk kísérletet, azon ban ennek az értelmezésnek a jóváhagyása maga után vonja mindennek a kérdéskörnek az újraszabályozását is. Még két olyan kérdéskörről szeretnék szólni, amely bizonyos tekintetben nem került bele ebbe a módosító indítványba, azonban véleményünk szerint bele fér abba a körbe, amelyre Rudics képviselőtársam utalt, nevezetesen ennél a törvényjavaslatnál maradhatunk, és így lehet módosító indítványt megfogalmazni, azaz ne nyúljunk át a törvény más paragrafusaihoz. Ez pedig az E és F fizetési osztályok; ezen belül az F fizetési osztály pontosításáról lenne szó. Arról van szó, hogy mi úgy gondoljuk: az F fizetési osztályt vagy hasonlóképpen a Bhez F1, F2re volna célszerű az eddigi tapasztalatok alapján bontani, vagy — mivel ott lehetőség van felfelé lépni — egy G fizetési osztály bevezetésére kerülhetne sor. Az a tapasztalatunk, hogy mindazokban az intézményekben, ahol közalkalmazottak dolgoznak, nagyon sok olyan jól képzett, azonban nem vezető beosztású és ilyen módon vezetői pótlékra nem jogosult szakember találh ató, akik belekényszerülnek ebbe a kategóriába, amelyet az F kínál számukra, és mintegy kényszerpályára kerülnek, ha magasabb fizetés elérésére törekszenek, akkor vezető beosztást kell vállalniuk. Azonban a vezető beosztások száma természetesen véges, és i lyen módon a magam tapasztalatából, ismeretéből is tudom, hogy igen jól képzett szakemberek viszonylag alacsony fizetési illetménnyel kénytelenek dolgozni, mert nem adatik meg számukra az a
