Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 6. hétfő, őszi ülésszak 1. nap (319.) - A területfejlesztési támogatás irányelveiről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK(Szabad György): - VÉKONY MIKLÓS, DR. (MDF)
13 Indítványozom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslatot bocsássa részletes vitára. Kérdezem az Országgyűlést, egyetérte a részletes vitára bocsátással. Határozathozatal következik. Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 221 szavazattal, 3 ellenében, 1 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátotta. A területfejlesztési támogatá s irányelveiről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása ELNÖK(Szabad György) : Soron következik a területfejlesztési támogatás irányelveiről és a kedvezményezet t területek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása. Az előterjesztést 10090es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Az előzetes felszólalásra jelentkezettek közül soron következik Vékony Miklós a Magyar Demokrata Fórum részéről. Felszólaló: Dr. Vékony Miklós (MDF) VÉKONY MIKLÓS, DR. (MDF) Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Egy olyan országgyűlési határozati javaslatot kell itt ma megtárgyalnunk, amelynek a meghozatalára egy másik tö rvény kötelezte a Parlamentet. Az a törvény, amelynek a meghozatalát az államháztartási törvény tette kötelezővé, előírva, hogy az elkülönített állami pénzalapokról törvényi szinten kell rendelkezni, szemben a korábbi kormányrendeleti és miniszteri rendele ti szinttel. Ennek megfelelően került az elkülönített állami pénzalapok között szabályozásra a jelen előterjesztéssel is érintett területfejlesztési alap. Törvényi szinten tehát már pontosan meghatározásra került az alap rendeltetése, forrá sai, a területfejlesztési alapból történő rendelkezés és a felhasználás módja. A területfejlesztési alap törvényi szintű szabályozásával egyidejűleg az Országgyűlés hatályon kívül helyezte a területfejlesztési támogatásra vonatkozó kormányrendeletet. Ugyan akkor azonban — az eredeti kormányelőterjesztéstől eltérően — a törvény 51. § (4) bekezdésében kötelezte a Parlament önmagát, hogy a támogatási irányelvekről, valamint a kedvezményezett területi besorolás feltételrendszeréről 1993. április 30áig határoza tot hozzon. Mi volt ezzel a döntéssel az Országgyűlés szándéka? Miért adott az Országgyűlés önmagának többletfeladatot, amikor leterheltsége miatt amúgy is késésben van? Úgy gondolom, hogy a hangsúly nem a támogatási irányelveken volt, hiszen azt lényegébe n a területfejlesztési alapról szóló törvényi szabályozás eléggé egzaktan már meghatározta, sokkal inkább a Parlament az önkormányzatok által sokszor vitatott területi besorolást — mely meghatározza az önkormányzatok támogatását — kívánta befolyásolni, ill etve áttekinteni. Ez önmagában helyes jogalkotói szándék volt, azonban utólag ezt a megoldási módot több szempontból sem tarthatjuk kielégítőnek. Először is: a támogatási irányelvekről parlamenti szinten történik döntés, holott tipikusan — hiszen a megfele lő szintű szabályozás a területfejlesztési alapról szóló törvényi rendelkezésekkel már megtörtént — kormányzati feladatról és hatáskörről van szó.
