Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 25. hétfő, őszi ülésszak 17. nap (335.) - A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
1185 vállalkozási területeket, amelyekre nézve a váratlan ellenőrzésnek sokkal több haszna, eredménye lehet, mint az, hogy időnként elmegyünk mindenhova, minden vállalkozóhoz, vagy minden egy es adózóhoz, adóalanyhoz és azt próbáljuk ellenőrizni. Ezek után — ahogy ígértem — szeretnék néhány konkrét példát említeni és javaslatot tenni. A javaslatok első csoportja a bejelentkezési nyilvántartási szabályok módosítását tartalmazza. Ezeket támogatom . De nem tartom elégségesnek, és messze nem tartom az ügy szempontjából megoldást hozónak. A törvényi szabályokkal és a gyakorlati megoldásokkal itt is arra kellene törekedni, hogy valóban zárt pályák alakuljanak ki az állam egyes hivatalai között. A legké zenfekvőbb annak megoldása lenne, hogy a Cégbírósághoz történő bejegyzési kérelemmel együtt be kellene adni az adó- és tbbejelentkezési lapokat is. Érdemes lenne gondoskodni arról, hogy az APEH és a tb emberei ott üljenek a cégbíróságon, s a vállalkozó eg yidejűleg kapja meg a cégbírósági lajstromszámot, valamint az adó- és tbszámot is. Ez még népszerű intézkedés is lenne, mert sok felesleges sorbanállástól kímélné meg a vállalkozókat, ugyanakkor nagyon eredményes lenne. Más módszer lehet, de nagyon hatéko ny — úgy tűnik, ez sem működik — a különböző hatóságok közötti együttműködés. A Cégbíróságot, az önkormányzatokat, a KSHt, a tbt és az adóhatóságot lenne érdemes kötelezni arra, hogy a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos tényekről egymást kölcsönösen tá jékoztassák. Ez megint csak könnyebbséget jelentene az adózóknak, és messze kevesebb adózó veszhetne el a rendszerben azon adatok alapján, amelyek egyébként valahol egyegy hivatalnál megjelennek. És itt jön az első probléma. Arra mindenképpen vigyázni kel l, hogy az egyes előírások egymással harmonizálják, említette volt expozéjában államtitkár úr, a végrehajthatóság elvének következetes érvényesítését. Na, ez ma egészen másként néz ki. A különböző bejelentkezési szabályokat ma nem lehet betartani. A megköv etelt adatokhoz nem lehet hozzájutni. Például: elvileg a cégbejegyzési kérelemben igazolni kell az alaptőke befizetését, de bankszámlát csak a beadott bejegyzési kérelem lajstromszámának feltüntetésével lehet nyitni. Az adóbejelentkezésnél kell a bankszáml aszám, de adószám nélkül nem lehet bankszámlát nyitni. A mostani javaslat is előírja, hogy a vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni az adószámot, igazolvány nélkül viszont nem lehet adószámot kapni. (18.20) Nem igazán politikai é rv, amit mondok — gondolom, ezt elismeri államtitkár úr is… (Dr. Becker Pál bólogat.) … — , ez egyszerű szakmai dolog. Érdemes lenne ilyen apróságokat — ha már komolyan akarjuk venni a bejelentett törvényjavaslatot — elkerülni. A következő: új szankcióként a termelőeszközök, illetve az árukészletek lefoglalását ajánlja a törvényjavaslat. Ez is elképzelhető lenne — de nem a javaslat szerinti okból. A tervezet szerint a vállalkozói igazolvány, illetve cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység esetén kerülne so r erre a szankcióra — ez azonban teljesen abszurd: adójogi szankció nem fűzhető egyéb jogszabályban előírt kötelezettséghez. Arról nem is beszélve, hogy a cégbejegyzést megelőzően a vállalkozás törvényesen már működhetett. Itt is azt érdemes figyelembe ajá nlani, hogy a hatásos fellépés alapfeltétele a különböző hatóságok közötti — a mainál sokkal jobb — együttműködés. Ha akár a rendőrség, akár a pénzügyőrség vagy az önkormányzatok tapasztalnak ilyet, célszerű lenne értesíteniük az adóhatóságot. Egy ilyen tí pusú szabállyal érdemes lenne kiegészíteni a benyújtott törvényjavaslatot; biztos, hogy eredményes lenne. Alkotmányossági gond: az 5.§, azt hiszem, a jogbiztonság alkotmányos követelményének ellentmond. Némi túlzással azt mondhatom, ez a szakasz azt mondja ki, hogy az adóhatóság lényegében annyi előleget írhat elő év közben, amennyi neki tetszik. A javaslat semmilyen feltételt nem ír elő a múlt évi, illetve a várható évi adatokon alapuló előlegfizetés módosítására, hacsak nem feltételnek tekintem a szövegbe n azt a homályos tartalmú klauzulát, amely szó szerint így szól: "Az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján…" Hogy aztán ezek az adatok az adóelőleg meghússzorozását is lehetővé teszik az adóhatóság részére, ha, mondjuk, a költségvetésnek éppen
