Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 25. hétfő, őszi ülésszak 17. nap (335.) - A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TÓTH SÁNDOR jegyző: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
1174 nagyon szép és elegáns megoldások vannak, de hogyha azokat a valóságban nem lehet végrehajtani, akkor hasznuk a nul lával egyenlő. Koncentráltunk arra, és ez volt a második alapelv, hogy az adótervezet, az adózás rendjéről szóló tervezet a valós problémákra figyeljen, tehát ne 2 forint 20 fillért vagy olyan adóelkerülési lehetőségeket kergessünk, amik nem jellemzőek, va gy amelyeknek az eltitkolt jövedelme csekély mértékű. A költségvetés helyzetét is figyelembe véve, a harmadik alapelv az volt, hogy az elképzeléseink igazodjanak a meglévő ellenőrzési kapacitáshoz. (17.20) Tehát ne kerüljön lényegesen többe, hiszen a költs égvetést figyelembe véve több pénz ma nemigen fordítható az adóbehajtásra, ellenőrzésre. Ez természetesen nem jelenti és nem jelentheti azt, hogy hosszú távon is ez kell hogy legyen a helyzet. Csupán tájékoztatásképpen hadd mondjam, hogy ma Magyarországon körülbelül 7600 fő foglalkozik az adózással kapcsolatos ügyekkel, és a nálunk jóval kisebb Hollandiában a megfelelő szerv, az ottani APEH létszáma a 15000 főt is meghaladja. Hosszú távon tehát mindenféleképpen szükséges, hogy az APEH létszámát, technikai felszereltségét javítsuk. Végül pedig a negyedik alapelv, hogy a törvénytervezet, illetve a benyújtott javaslat nem kíván l'art pour l'art büntetni. Nem azért szabályoz, hogy büntethessen, hanem azért szabályoz, hogy a teljesítésre ösztönözze a vállalkozók at, az egyéneket. A javaslatban nagyon sok apró módosítás szerepel és néhány lényeges változtatás az eddigi szabályozáshoz képest. Én az apróbb módosításokat most nem ismertetném, csak néhány mondatban a lényeges változtatásokra térek ki. Az első, ami jele ntős változás az eddigi rendszerhez képest, hogyha és amennyiben az Országgyűlés elfogadja a beterjesztett törvényjavaslatot, akkor a vállalkozónak a cégbírósági bejegyzés előtt meg kell szereznie az adóigazgatási számot. Ma ugyanis pontosan fordított a he lyzet: bejelentkezik a Cégbíróságnál, illetve az egyéni vállalkozó az önkormányzatoknál, és egy hónap áll rendelkezésére az adóigazgatási szám beszerzésére. Ez alatt az egy hónap alatt nem jelenik meg az APEH előtt, és tulajdonképpen — ha szabad így mondan om — azt csinál, ami jólesik neki, és ha az esik jól neki, akkor egy hónap után fölszámolja magát mindenféle nyom nélkül. Tehát ezt az anomáliát javasoljuk megszüntetni. Igen nagy gondot okoznak a gazdaságban az úgynevezett fantomcégek. Ezek bejelentkeznek szabályszerűen, minden alaki feltételnek eleget tesznek, és ettől a pillanattól kezdve tényleges gazdasági tevékenységet nem folytatnak, fiktív számlázásokat bonyolítanak le, és fiktív számlák után például áfavisszatérítést kérnek az APEHtől. Csak érdek esség kedvéért hadd mondjam el, hogy amikor a megyei APEHigazgatókkal tartottunk egy értekezletet, elmondták, hogy van egy olyan lakótelepi másfél szobás panellakás, ahova 78 cég jelentkezett be. 78 cégnek volt a telephelye egy másfél szobás panellakás. A zt hiszem, nem szükséges fejtegetni, hogy milyen valós tevékenységet fejthettek ki ezek a cégek. Felszámolásukra, illetve ezeknek a fiktív ügyleteknek a megakadályozására a törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy amennyiben az APEH nem találja ezeket a válla latokat, minthogy ez a gyakorlat, hiába küldi ki a felszólítást, hogy adózzék a vállalat, visszajelzés nem érkezik, ebben az esetben az APEH értesíti a Cégbíróságot. A Cégbíróság azonnal zárolja a vállalat számláit, és hirdetményt tesz közzé. Ha 30 napon b elül jelentkezik a vállalat képviselője, akkor természetesen a lovagiasság szabályai szerint el lehet számolni a hiányokkal, és akkor a cég dolgozhat tovább. Ha a 30 napos határidő eltelik eredmény nélkül, akkor a Cégbíróság törli az illető céget a jegyzék ből, és ezzel megszűnik létezni. Igen nagy vitát fog kiváltani, azt hiszem, itt a Parlamentben is a következő javaslatunk. Nagyon sok vállalkozás működik úgy, hogy eleve arra spekulál, hogy köztartozással villámgyorsan
