Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 25. hétfő, őszi ülésszak 17. nap (335.) - A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TÓTH SÁNDOR jegyző: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
1175 megszűnik, és a törzstőke erejé ig garantálja a köztartozás visszafizetését. Nagyon sok ilyen vállalat volt az elmúlt időszakban és van ma is, egymilliós törzstőkével megalakul, lebonyolít egy 100, 200 vagy esetleg több száz milliós üzletet, ami után az egymilliónál jóval magasabb köztar tozás marad, majd villámgyorsan csődbe megy, fölszámoltatja magát, és a több tíz, esetleg száz milliós köztartozással szemben ottmarad az az egymillió forint törzstőke, ennek az erejéig felel érte. És mialatt a felszámolási eljárás folyik, azalatt az adott vezetők már megalakították a második, a harmadik, a negyedik kft.jüket, hogy ezt így sorban végig tudják pörgetni, és minden alkalommal tetemes kárt okoznak ezzel a nemzetgazdaságnak. Javaslatunk szerint azokat a gazdasági vezetőket, akiknek a cégét közt artozással számolják fel, és az a köztartozás a vezetőnek felróható okokból keletkezik, három évre el kell tiltani attól, hogy bármilyen más cégnél gazdasági vezetői tisztséget töltsenek be. Tisztában vagyok vele, hogy ez rendkívül kemény szabályozás. De a zt hiszem, hogy a visszaélésnek ezt a csatornáját meg kell szüntetni. Amennyiben tisztességes vállalkozóról, csődmenedzserről van szó, értelemszerűen ez a szabályozás rá nem vonatkozik, hiszen akkor visszafelé sülne el a fegyver, és megakadályoznánk azt, h ogy még megmenthető vállalatokhoz komoly szakértelemmel rendelkező vezetők menjenek el dolgozni. Negyedik határozott intézkedés, amit javasol ez a törvényjavaslat bevezetni, a nyugta, illetve a számlaadással kapcsolatos. (17.30) Ezen a téren, azt hiszem, mindenki előtt ismert, rendkívül nagyok a hiányosságok. Ma még eléggé elvétve lehet találni olyan boltot, üzletet, s nem sorolom tovább, vendéglőt stb., ahol minden fogyasztó, minden megrendelő számlát kap. Ez mindennapos gyakorlat, azt hiszem, bárki, aki a mai magyar életben él és dolgozik, találkozik ezzel. Elképzelésünk és javaslatunk szerint ennek a folyamatnak is gátat lehet vetni. Ragaszkodtunk itt is az alapelveinkhez, hogy ne feltétlenül és öncélúan büntessünk, hanem a teljesítés felé tereljük a vál lalkozókat. Ezért az első két esetben, amennyiben a számlaadás, nyugtaadás elmarad, akkor az APEH csak pénzbüntetést ró ki. Ha két éven belül ez harmadszorra előfordul, akkor az adott üzletet, telephelyet három napra, ha negyedszer fordul elő, akkor öt nap ra, ha ötödször és ennél több alkalommal, akkor minden egyes alkalommal tíz napra az APEH bezárja. Ez azt hiszem, valóban olyan kényszerítőeszköz, amelyik inkább a teljesítés felé ösztönöz, hiszen maga a pénzbírság — ez nagyon sokszor bebizonyosodott — kev és. Vannak olyan vállalkozók, olyan helyzetek, szituációk, amikor sokkal inkább megéri a pénzbírságot kifizetni, mint számlát, nyugtát adni, hiszen a következő egykét óra vagy egykét nap forgalmából bőségesen kitermelhető a büntetés összege. Hogyha egy b oltot, telephelyet az APEH bezár, és ez többször előfordul, akkor, azt hiszem, ez elég viszszarettentő erejű lesz mind a vállalkozó számára, mind pedig — meggyőződésem szerint — a fogyasztó számára is, hogy abban a boltban vásároljon, illetve abban a boltb an számla nélkül árusítson. Mindezeknek az intézkedéseknek a célja — amiből én most kiragadtam a négy nagy elemet — egyértelműen az, hogy a központi költségvetés bevételeit úgy tudjuk biztosítani, hogy ne kelljen az adót felemelni. Azt hiszem, az is egyért elmű, hogy a központi költségvetésnek szüksége van bevételekre, hiszen a szociális programokat, az oktatást és nem sorolom tovább, csak ezekből lehet fedezni. Ezeknek az intézkedéseknek még van egy másik pozitív kihatásuk is. Bármilyen furcsa is, de ahogy mint államtitkár jártam az országot és beszélgettem vállalkozókkal, a vállalkozók zöme igen határozottan kérte, számonkérte rajtam, hogy mikor lesznek már kemény, határozott rendelkezések, törvények az adózással kapcsolatban?