Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 25. hétfő, őszi ülésszak 17. nap (335.) - A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PALOTÁS JÁNOS (független)
1160 Közösséghez való csatlakozá s, szabad olyan jogszabályt hoznunk, amely ezzel ellentétes, sőt nagyon komoly gátat jelent az Európai Közösséghez való csatlakozás időszakában. Meg kellene tehát egyértelműen várnunk, ha már nem megfelelően kialakult érdekvédelmi struktúránk van, az Európ ai Közösség ez irányú konszenzusát, tehát azt a törvénykezési harmonizációs rendszert, amelynek munkálatai az Európai Közösségben folynak, s amely majd javaslatot fog tenni az Európai Közösség országaiban egy egységesítés irányába ható érdekvédelmi rendsze r kialakulásában. Ez az irány azonban már ma is sejthetően vagy ma is tudhatóan nem a közjogi kamarai rendszer iránya, attól függetlenül, hogy az Európai Közösségben meghatározó szerepet betöltő országok közül több rendelkezik ilyennel. De minden országban törekvés ennek a felszámolása, hiszen az egységes piacgazdaságban egy újabb hatalmi ág közbeiktatása az érdekvédelembe, a társadalmi kommunikációba nem illeszkedik. Ezért szintén a múltba tekintést lelhetjük fel a törvényjavaslat kapcsán az előretekintés helyett. Én elhiszem, sőt a miniszteri előterjesztésben szerepelt is, hogy a magyar történelmi hagyományokhoz közelebb áll egy közjogi kamarai rendszer kialakulása. Csak azt nem értettem, amikor a miniszter úrnak a szavai elhangzottak, hogy amikor a Parlam entbe jöttem, miért nyugati gépkocsival érkezett a miniszter úr a tisztelt Parlamentbe, a magyar történelmi hagyományokhoz ugyanis a ló jobban illeszkedik. (Zaj.) Tehát nyugodtan jöhetett volna azzal, ha mi minden esetben vissza akarunk tekinteni. Most a m agyar gazdaság és társadalom jövőjéről van szó. Ezért ennek megfelelően kellene egy egységes érdekvédelmi törvényt megalkotni. Ha nem vitatnám a közjogi kamara létjogosultságát a magyar érdekvédelemben, akkor is vitatnám, hogy szabade előterjeszteni egy o lyan törvényjavaslatot, amely az érdekvédelmi rendszer egy pontja, az egységes érdekvédelmi törvény megalkotása nélkül. Ezért külön súlyos hibaként említem a törvénytervezet kapcsán, hogy az egységes érdekvédelmi törvényről még csak távlatokban, még csak t ervezet szintjén sem beszélhetünk, de valamely, általam nem igazán ismert akarat kapcsán abból egy közjogi gazdasági kamarákról szóló törvénytervezet a tisztelt Ház elé került. Ezért meggyőződésem, hogy amíg az európai jogszabályok megfelelő harmonizációs elemei nem ismertek, amíg nem tudja a tisztelt Ház az egységes érdekvédelmi törvény egészét megtárgyalni, addig nem szabad kamarai törvény vitáját sem folytatni ebben a Házban. Az már egy másik gond — én azt gondolom, nemcsak ennek a törvényjavaslatnak a k apcsán mondhatom el — , hogy európai parlamentekben nem szokás olyan törvényjavaslatokat beterjeszteni, amelyek kizárólag kodifikációs fogalmakat tartalmaznak, de hiányzik mögülük a hatástanulmány. Hiányzik mögüle, hogy mi következik abból, ha a tisztelt Há z ezt a törvényjavaslatot elfogadja. Ha hiányzik annak a kimutatása, hogy menynyibe kerül ennek a törvényjavaslatnak a megvalósítása a magyar társadalomban. Mennyi az ára? Rendelkezünke anyagi forrásokkal egy ilyen közjogi kamarai rendszer felállításához? Kölcsönt vehet föl a közjogi kamara, ami alulról szerveződik, amit majd vissza kell fizetni. Mennyi lesz ez a kölcsön, és mikor kell visszafizetni, és miből fizetik vissza a kialakuló kamarák? Hogy kötelező tagdíjat kell majd befizetni, amely adószerűen l esz behajtva. Mekkora ennek a költségvetési vagy központosítási vonzata, hogyan hatnak a magyar kis, közép- és nagyvállalkozásokra a közjogi kamarák számára adószerűen befizetett befizetések? Ingatlanokhoz juttatja a közjogi kamarát a törvénytervezet. Mil yen ingatlanokhoz, kié azoknak az ingatlanoknak a tulajdona, mekkora értéket képvisel ezeknek az ingatlanoknak a kamarákhoz való átadása? Mind olyan bemutatandó, egyébként bemutatható, tehát hogyha előkészítették volna a törvénytervezetet annak európai szo kásjoga szerint, abban az esetben ez természetesen mellékletét kellene hogy képezze a törvényjavaslatnak. Ilyen hatástanulmányok nélkül azonban azt gondolom, más törvények sem, de a gazdasági kamarákról szóló törvény sem fogadható el. Nem kevés érintettje van ennek a törvénytervezetnek, csak valamennyien vagyunk érintettjei. Úgy gondolom, nem tízeket, nem húszakat érint ez a törvényjavaslat, hanem valamennyi, a magyar gazdaságban részt vevő szereplőt érint ez a törvényjavaslat. Megéri — meggyőződésem szerin t
