Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 20. szerda, őszi ülésszak 16. nap (334.) - Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a honvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - NAGY ANDRÁS (SZDSZ)
1145 Megint idéznék az előbbi könyvből, mert ez egy nagyon tanulságos könyv, kedves képviselőtársaim. Javaslom mindenkinek, hogy minél gyakrabban forgassuk ezt a "Nemzeti megújhodás programja" című könyvet. Nagyonnagyon sok érdekesség van benne. Szintén 1990ben Kormányunk azt mondta: "A közvetlenül előtt ünk álló évek feladatsorában kiemelt helyen tartja számon a Kormány a fegyveres erők felszereltségi, ellátottsági, szervezettségi és morális színvonala évek óta tartó esésének megállítását. Ennek módja az elméletileg jól megalapozott és előkészített, gazda sági következményeiben mértéktartó honvédelmi újjáépítési program elindítása. Ezért a Kormány az elméleti megalapozó munkát és a legégetőbb szervezési intézkedések kidolgozását haladéktalanul megindította." Tehát 1990ben már múlt időben beszél ez a könyv erről; arról az eseményről, amelyik viszonylag kevéssé valósult meg a mai napig is. A honvédség struktúrája alapvetően nem változott meg, a honvédség jogi szabályozása alapvetően nem változott meg, a honvédség szerkezete alapvetően nem változott meg. És a honvédelmi törvény is csak mostanra készült el. Tehát ilyen módon ez a követelményrendszer nem vagy nagyonnagyon kevéssé valósult meg. Mit kellett volna még tenni a Kormánynak? A Kormánynak, a honvédelmi kormányzatnak mindenféleké ppen a hadsereg hivatalos állományát, mégpedig egy tömbben és egyöntetűen meg kellett volna nyerni a nemzeti honvédelmi politika céljainak megvalósítása érdekében. Illúzió azt hinni, hogy a hadsereg tisztikarának aktív és előremozdító együttműködése nélkül ütőképes hadsereget lehet létrehozni. Ehelyett a kormányzati politika legalább — legalább! — kettéosztotta a magyar társadalmat. Az ideológiai és politikai szelekció a honvédség tisztikarát abba a csoportba sorolta, amelyet ugyan fel lehet használni, amed dig szükséges, és fel is kell használni, mert máshol szakértelem nincs, de mindig gyanakodva kell figyelni a magatartását. A megbízhatatlannak tartott vagy annak minősített tisztek háttérbe szorítása és egyáltalán a teljesítmény értékelése helyett a személ y megbízhatóságának értékelése a tisztikart megosztotta, paszszivitásra kényszerítette, és lehetetlenné tette, hogy kezdeményező módon működjön együtt a Kormány egyébként valószínűleg jó céljaival. Tudom, hogy kemény, amit mondtam, de sajnálatos módon az e ltelt évek bizonyítják, hogy a honvédség — és itt nem a tábornoki karról beszélek, de bizony a csapattiszti kar erőteljesen megosztott, morálisan is, szociálisan is erőteljesen gátolt, és nagyonnagyon visszahúzódik, és semmiféle kezdeményező szerepet nem vállal. A Kormánynak az eltelt időszak alatt létre kellett volna hozni egy olyan jogi rendszert, mely teljes körben szabályozza a honvédség kérdését. Ennek csak egyik produktuma a honvédelmi törvény, de hangsúlyozom, csak az egyik produktuma a honvédelmi t örvény. Tisztelt Ház! A továbbiakban öt pontban szeretnék beszélni azokról a hiányosságokról, amelyek a honvédelmi törvényen kívül álló hiányosságok, de ezeknek a pótlása nélkül a honvédelmi törvény nem tud, nem lesz képes teljes hatásfokkal működni. (13.0 0) Az első pont a honvédség működésének jogi szabályozása, jogi kerete. Bár egy ilyen fejezet van a honvédelmi törvényben, de ez annyira szükségszerűen szűkre vett és annyira hiányos, hogy ezek alapján egy honvédség részleteiben működni nem tud, és ezek al apján egy kormány, egy kormányzat, egy tárca a honvédséget irányítani részleteiben nem tudja. Ebben a tekintetben a Kormány törvényelőkészítő tevékenységét nem tudjuk sikeresnek tekinteni. Annak következtében, hogy hiányoznak ezek a bizonyos, a hadsereg m űködésének jogi szabályozásáról szóló törvények, a kormányzat kénytelen fenntartani azt a régi gyakorlatot, miszerint a hadsereg működésének szabályait alacsonyabb jogi normákban, sőt — mint ahogy arra a törvényjavaslatban a Kormány és a miniszter felhatal mazást is kap — jogi normának nem minősülő határozatokban, utasításokban, irányelvekben stb. kell majd megállapítani. Ez nem pusztán formai
