Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 20. szerda, őszi ülésszak 16. nap (334.) - Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a honvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - NAGY ANDRÁS (SZDSZ)
1146 szempontból nem kívánatos, magában hordja az Alkotmánnyal s a jogrendszerrel összhangban nem álló gyakorlat kialakul ásának kockázatát is, szinte lehetetlenné teszi vagy legalábbis nagyon megnehezíti a hadsereg tevékenységének, illetve az erre vonatkozó irányító kormányzati tevékenység alkotmányos ellenőrzését. Ennek a mulasztásnak a konzekvenciáit egyébként majd — ellen zéki pozícióból — a jelenlegi kormányzó pártok is kénytelenek lesznek elviselni, tudniillik hogy alkotmányosan nem vagy nagyon nehezen lehet ellenőrizni azt, hogy valójában hogyan működik a hadsereg. Nem történt egyetlenegy lépés sem annak érdekében — és e z már a második pont — , hogy a katonák jogállásáról szóló törvény végleges formába legyen öntve. Tudom, hogy a Honvédelmi Minisztérium régóta készíti elő ezt a törvényt, néhány változata kezembe is került, kezébe is került azoknak, akik érdeklődnek ez után . Azonban miután ismerjük a minisztériumok jogalkotási módszereit vagy eljárásait, nagyon gyakran találkozunk azzal, hogy: "…, kérem, egy bizonyos törvény, törvényjavaslat már végső stádiumban van, mindjárt be fogjuk terjeszteni." Sajnálatos módon az ilyen eseteknek többnyire az a következménye, hogy vagy be sem lesz terjesztve a törvény, vagy óriási késéssel, vagy ha beterjeszti a Kormány — és erre is számtalan példa van — , kis idő múlva visszavonja, úgymond, átdolgozásra. Tehát addig, amíg a katonák jogál lásáról szóló törvény nincs számmal ellátva beterjesztve a Parlament elé, nem lehet és nincs értelme arról beszélni, hogy "…, kérem, egy ilyen törvény már majdnem készen van." Csak azt lehet mondani róla, hogy nincs. Az, hogy akár a hivatásos katona, akár a legénységi állományú katona szolgálata milyen áldozatokat kíván saját magától és családjától, nem kell bizonygatni. Ezektől az emberektől elvárni, hogy világos, egyértelmű, egzakt jogi szabályozás nélkül működjenek, ami mindenki számára ismert, kötelező és átlátható — és egybehangolt — , eléggé nehéz. Tehát nem lehet tőlük ezt elvárni, és nyilvánvaló, hogy működésük hatékonyságát ez erőteljesen csökkenti. Egyetlenegy szó nem esett — még ígérvény szintjén sem — arról, hogy milyen legyen a vagyonjogi kapcsol atok megállapítása. Mit jelent ez? Ez az eljárás a szolgálati viszony szabályozási körébe tartozik, de a szabályozás tárgya önálló törvényi szintet igényel a hadsereg és tagjai közötti vagyonjogi kapcsolatokat megállapító norma megalkotására. Itt egy pilla natig meg kell állnom. Nem tudom, tisztelt Képviselőtársaim közül ki tudja, hogy ma jelenleg ilyen jellegű norma — és ezek miniszteri utasítás szintjén vagy még alacsonyabb szinten vannak — 3700 van, ennyi ilyen norma él jelen pillanatban a hadseregben. Ha levonjuk ebből az olyan normákat, amelyek üzemanyagnormák vagy gépjárműellátottsági normák, akkor is több mint 1200 olyan normatív szabályozás van — de alacsony szintű szabályozás van — , amelyek taglalják vagy próbálják taglalni a személyi, anyagi felelő sség viszonyát. Elképesztő ez a helyzet, feltétlenül törvényben kell szabályozni, mégpedig nagyon egzakt, világos, egyértelműen körülírt törvényben kell szabályozni. Amíg ez nem születik meg, addig nem lehet teljes értékűnek tekinteni a honvédség jogi szab ályozásának keretét. A többivel ellentétben ez a törvény vagy egy ilyen jellegű törvény nem kétharmados szavazást igényel. Sima, egyszerű, feles szavazással is meg lehetett volna valósítani. Tehát ez is csak fokozza a kérdőjelet, és súlyosbítja a problémát , hogy vajon a Kormány miért nem csinálta meg eddig ezt a törvényt, vagy legalábbis miért nem tett erre kísérleteket. Szólni kell a polgári szolgálatra vonatkozó jogi szabályozás elmaradásából adódó problémákról is. A polgári szolgálat intézménye — mint az e törvényben vagy e körben, gondolom, ismeretes — '89ben került be a magyar jogrendszerbe. Ekkor, mint az általános hadkötelezettség része, alapintézményei a honvédelmi törvénybe, a lefolytatásának államigazgatási szabályai, valamint a polgári szolgálato t teljesítők jogi kormányrendeletbe kerültek, azzal a feltétellel, hogy a megfelelő társadalmi tapasztalatok megszerzését követően sor kerül majd a törvényi szabályozásra.
