Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 20. szerda, őszi ülésszak 16. nap (334.) - Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a honvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - NAGY ANDRÁS (SZDSZ)
1144 Magyarul ez azt jelenti, hogy ha elkészül a honvédelmi törvény, ez nem egy útnak a végét jelzi, hanem csak egy útnak a megkezdését. Részletesen fogok beszélni arról, hogy hány és milyen jellegű törvényt kell még meghozn i ahhoz, hogy a honvédelmi törvény teljes egészében ki bírja fejteni a hatását. Úgy gondolom, ha csak a honvédelmi törvény születik meg, és hosszú ideig nem születnek meg azok a hiányzó egyéb törvények, amelyek ennek hatásfokát kiteljesítik, akkor e törvén y lehetséges hatásfokának csak 253035%ával lesz képes működni. Mire kellett, illetve mire kell tekintettel lenni akkor, amikor egy ország honvédelmének törvényét meghozzuk, illetve honvédségének szerkezetét megszabjuk? Tekintettel kell lenni arra, hogy milyen tényezők befolyásolják egy ország, jelesül jelenleg Magyarország biztonságát. Alapvetően mindenki által ismert, hogy milyen változás történt: egy régi struktúra felbomlása, átalakulása, a hagyományos fenyegetettség vagy fenyegetettségnek vélt strukt úra megváltozása. Ehelyett az utódállamok belső konfliktusai gerjesztenek vagy gerjeszthetnek konfliktusokat, illetve kockázati tényezőket. Ez nyilvánvalóan egy kiindulópont, amire figyelemmel kell lenni. Mi a kormányzat felelőssége biztonságpolitikai szem pontból? A kormányzatnak háromféle felelőssége van, és háromféle területen kell szabályozni az eljárásokat, illetve kell tekintettel lenni a működés módjára: külpolitikai szempontból, gazdaságpolitikai és katonapolitikai szempontból. Mit jelent a külpoliti kai szempont? A külpolitikai szempont azt jelenti, hogy olyan kettős vagy többes szerződések hálózatával kell körbefogni az országot, amely alapvetőn garantálja az ország katonapolitikai, nemzeti biztonságát. SzentIványi István pontosan erről beszélt, ami kor azt a bizonyos beszédét mondta. És ebből a szempontból a hadsereg valóban nem elsőrendű, sőt, sokadrendű. Tehát először politikailag kell tisztázni a kérdést, és megfelelő szerződéseket kell garantálni. Mit jelent a gazdaságpolitikai felelősség? Erről nagyonnagyon kevés szó esett eddig a Házban, pedig rendkívül fontos. Egy ország biztonságát nemcsak katonailag, nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is garantálni lehet, vagy legalábbis biztosítani lehet. Ez olyan gazdasági érdekszövetségek létrehozás át, olyan gazdasági struktúrák kialakítását jelenti, amelyek az esetleg potenciálisan fenyegető vagy fenyegethetővé váló ország részéről gazdaságilag teszi értelmetlenné a konfrontációt. A katonapolitikai felelősség pedig ezt jelenti — azt hiszem, egyértel mű — : olyan honvédségi, katonai struktúra létrehozása, esetleg a szabályozása, amely szükség esetén alkalmas és képes arra, hogy katonailag garantálja legvégső esetben az ország biztonságát. Ez a három fő pont, amire a Kormánynak, a mindenkori kormánynak t ekintettel kell lenni. A külpolitikai felelősségre visszatérve: sajnálatos módon, ha működnek vagy működgetnek is ilyen garanciák, nem igazán kielégítőek, tehát itt nem lehet igazán jó bizonyítványt kiállítani a Kormány részére. Sajnálatos módon a gazdaság politikai struktúrák kialakulására a térségben még csak kísérlet sem történt, legalábbis én nem tudok róla. Tehát itt gyakorlatilag eredménytelenül zajlott le az elmúlt három év. Marad sajnálatos módon egyedül a katonapolitikai felelősség, illetve annak va ló megfelelőség. Ennek egyik produktuma a most beterjesztett honvédelmi törvény, amely mint alapjog — ha úgy tetszik, szinte alkotmányos értékű alapjog — meghatározza és megszabja a honvédség működését. Meg kell vizsgálni azt is, hogy mit kellett volna ten ni a Kormánynak belpolitikailag, belső rendben ahhoz, hogy megfelelő jogi garanciák és struktúra alakuljon ki a honvédség működéséhez. Rendkívül pontosan és egzaktul fel kellett volna mérni a Kormánynak az eltelt időszakban azt, hogy egy nemzeti katonapoli tika milyen célokat, milyen eszközöket, milyen eljárásmódokat és milyen kereteket igényel, majd pedig ki kellett volna tűzni azokat az elérendő, teljesítendő feladatokat, amelyeknek eleget kellett volna tenni.
