Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 20. szerda, őszi ülésszak 16. nap (334.) - Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a honvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - GAÁL ANTAL, DR. (MDF)
1139 A realitás a z, hogy úgy mikrokörnyezetünkben, mint a makrokörnyezetben, a nagyvilágban, nem olyan világot élünk 1993ban, amely fegyvermentes, amely hadseregek nélküli. Ezt a realitást kis nemzetnek, nagy nemzetnek — így nekünk is — tényként kell elkönyvelni, és ha ez a realitás és tény, akkor azt is ki kell mondanunk, hogy fegyveres erőkre, honvédségre ennek az országnak szüksége van. Ha fegyveres erőkre és honvédségre szüksége van, akkor pontosan, a kornak megfelelő modernséggel szabályozni kell törvényileg, majd nem sokára a költségvetési vitában — ahol igen nagy összegről van szó a honvédségnél — jó szívvel, és úgy érezve, hogy helyesen cselekszik ez a Parlament, meg kell szavazni azokat az összegeket, amelyeket a honvédségre szánunk az amúgy nagyonnagyon szűkös köl tségvetés keretei között. Ha megállapítottuk a diagnózist, hogy 1993ban Magyarországnak — KözépEurópában, ismerve mikrokörnyezetét és makrokörnyezetét — honvédségre is szüksége van, azt is világosan tisztázni kell, és világosan meg kell fogalmazni, hogy miért, hogyan és milyen összefüggésben van szükség rá. A biztonságpolitikai alapelvekben leszögeztük — és ez az első és legfontosabb: leszögezni — , hogy ez az ország békés szándékú. Ez az ország semmilyen más országgal szemben — sem szomszédaival, de legke vésbé a távolabbi országokkal szemben — semmilyen, a két ország közötti konfliktust vagy problémát nem óhajt fegyveresen megoldani. Ez az ország jószomszédi kapcsolatokra törekszik. Az országnak egyetlen oka van arra, hogy hadsereget tart fönn, de a bizton ságpolitikai prioritásokat figyelembe véve ezt három dolog is megelőzi a biztonságpolitikánk érdekében tett lépéseknél. Az első nagyon nagy csoportot, tudjuk, azok az európai és világintegrációs szervezetek jelentik, mint a NATO, mint az Európai Közösség, mint az EBEÉ, mint az Európa Tanács, amelyeken keresztül megpróbáljuk — és a Kormány minden lépése ebbe az irányba mutat — biztosítani azokat a kereteket, amelyek globális biztonságunkat megalapozhatják. Naponta hallja a közvélemény a híreket a NATOval ka pcsolatos tárgyalásokról: nem tudjuk, hogyan alakul a NATO és Magyarország kapcsolata a közeljövőben, nem tudunk időpontokat mondani, de azt tudjuk, hogy ezeket az integrációs szervezeteket igenis föl akarjuk — és igyekezetünk szerint föl is fogjuk — haszn álni arra, hogy Magyarország itt, KözépEurópában nyugodtan és békében élhessen. De azt is tudjuk, hogy a nagy integrációs szervezetek után a második szempontként leszögeztük a biztonságpolitikai alapelvekben: nagyon nagy jelentőséget, fontosságot tulajdon ítunk — és visszatekintve az elmúlt három évre, a Kormány ezt következetesen gyakorolta — a kétoldalú kapcsolatoknak. A kétoldalú kapcsolatok olyanok, amelyekkel a kockázati tényező minden területen — diplomáciai, katonai, gazdasági, kulturális téren, az e gymás országaiban lévő kisebbségek ügyében és mindenen keresztül — minimálisra szűkül, és szervesen kiegészíti a nagy nemzetközi integrációs szervezetekben kapott védelmet. És akkor még mindig nem beszéltünk a honvédelemről a biztonságpolitikai alapelvekné l, hanem még megemlítettük, hangsúlyoztuk — beszédemben én is hangsúlyoztam — azt a belpolitikai stabilitást és azt a felelősséget, amellyel ez a Kormány, ez a kormánykoalíció, de valamennyi párt — ellenzéki pártok is — kölcsönösen hozzájárulnak ahhoz, hog y Magyarország ne kerülhessen olyan konfliktushelyzetbe, amelyben a honvédség szerepe előtérbe kerülne. Azt hiszem, az, hogy hat hónap múlva ebben az országban választások lesznek, az, hogy az ország politikai jövője remélhetőleg azon a vonalon folytatódik , amely az elmúlt három év alatt kialakult — és ez alatt nem a Kormányt és a kormánykoalíció pártjait értem, hanem a parlamentarizmust és azon demokratikus alapintézmények kiépítését, amelyekben mind a hat párt és minden politikai erő szerepe benne van — , ez a politikaibelpolitikai stabilitás nagyon nagy feltétel az elkövetkező évek vagy akár évtized biztonságpolitikájában Magyarország számára. (12.30) És akkor is, negyedikként említettük a biztonságpolitikai alapelvekben a honvédelmet. Negyedikként említe ttük ebben a sorrendben, most is nagyon hangsúlyoznám, de a biztonságpolitikai
